Latorcai Csaba: Cél a közvetlen uniós forrásokat lakosságarányosan hazahozni
Célunk a 2021–27-es időszak végére elérni, hogy legalább lakosságarányosan tudjuk a közvetlen európai uniós forrásokat „hazahozni”, akár önerőhöz hozzájárulva, akár a pályázatok írásában és menedzselésében közreműködve, akár kedvező kamatozású hitel nyújtásával – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy konferencián szerdán, Budapesten.Latorcai Csaba az EDF (European Defence Fund, Európai Védelmi Alap) információs nap keretében tartott előadásában kifejtette, a közvetlen uniós források általában megkövetelik a konzorciumok létrehozását, az elbírálás közvetlenül Brüsszelben történik, bevonva a tagországok pályázati bírálóit, és olyan projekteket is támogatnak, amelyeket más források nem, ezért ezek hiánypótlóak.
Nagyrészt vissza nem térítendő támogatásokról van szó – közölte az államtitkár. Hozzáfűzte, 19 olyan alap van, amely esetében az önrészhez segítséget nyújthat az európai uniós források felhasználásáért felelős, általa képviselt tárca. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium tehát forrást tud biztosítani, ami önrészként felmutatható.
Ilyen támogatásban költségvetési szervek, a közszféra részét képező szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek és a többségi állami tulajdonú nonprofit vállalkozások részesülhetnek. A minisztérium 2021 és 2023 között 156 támogatási szerződést kötött, külön kormányhatározat alapján biztosított forrás pedig további harminc támogatásra nyitott lehetőséget – tudatta Latorcai Csaba. Megjegyezte, az Európai Védelmi Alap pályázataihoz is hozzá tudtak járulni.
Az önerő pályázatok meghirdetése folyamatos, részletes információk a palyazat.gov.hu oldalon találhatók – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, „megindult egy közös gondolkodás” arról, hogy kedvező kamatozású, kamattámogatott hitelt nyújtsanak az önerőhöz gazdasági szereplők, vállalkozások számára, a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködésben. Ősszel ez a lehetőség már elérhetővé válhat.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az Űrtevékenység és védelempolitika című előadásában leszögezte: bár mindenki a világűr békés célú felhasználásáról beszél, de tudjuk, hogy „kettős felhasználású” a világűr.
A világűr militarizálása realitás, ugyanakkor mindent meg kell tenni ennek elkerülésére; reméljük a jót, de készülünk a rosszra„ – fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette, a nagyhatalmak jelenleg ”egymásnak üzengetnek, és nem tudjuk, ebből mennyi a fenyegetés„, azonban a NATO-nak nem szabad lemaradni a versenyben, mert ”a békéhez erő kell„.
Az űr multidimenziális terület; a verseny és a piac már globális, abban csaknem az összes ország részt vesz, és Európa csak egyetlen szereplő, mindennek biztonságpolitikai következményei vannak – figyelmeztetett Ferencz Orsolya. Véleménye szerint ebben a kérdésben az Európai Unió jó irányba indult el, ”ha valahol helye van a központi normatív szabályozásnak, az a világűr„. Európa védelmi képességeit fejleszteni kell, ehhez Magyarország minden támogatás megad – hangoztatta.
Kijelentette, a 21. században az emberiség történelmét a világűrben írják, ha nem figyelünk az űrre, sebezhetőek vagyunk, ennek alapján kell meghatározni a haderő fejlesztési irányait is.
