Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Hirdetés

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: az általa Közép- és Kelet-Európára kidolgozott, GDP-súlyozással számolt gazdasági hangulatindex (ESI) soha nem emelkedett egyetlen hónap alatt olyan mértékben, mint áprilisban.

A ház Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra kiszámított – az Európai Bizottság havi adataiból levezetett – ESI-indexe a márciusban kalkulált 89,7-ről ebben a hónapban 100,5-re nőtt.

A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez még mindig elmarad a tavaly februárban – a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtti utolsó teljes hónapban – mért szinttől, amely 102,1 volt.

Ezzel együtt is azonban a Capital Economics ESI-indexe a vizsgált országok mindegyikében idei csúcsán jár, és az egyes szektorok szintjére lebontva is széleskörű emelkedést mutat.

Korábban írtuk

A ház londoni elemzői szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorának ESI-jelzőszáma több mint két éve nem mért csúcsra emelkedett, és a gyáripari szektor szereplőinek bizalmi indexét a jelek szerint eddig az sem törte meg, hogy a globálissá szélesedett félvezetőhiány fennakadásokat okoz a térség járműgyártásában.

Jóllehet a koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedések szigora április jelentős részében még nem enyhült, a régió szolgáltatási és kiskereskedelmi ágazatainak hangulati indexe azonban az összes vizsgált országban már erőteljes emelkedésnek indult – áll a Capital Economics csütörtöki tanulmányában.

A ház londoni elemzői közölték: várakozásuk az, hogy a térség gazdaságainak hangulati indexe tovább erősödik, különösen a szolgáltatási szektorban.

Az elmúlt egy hónapban ugyanis folyamatosan csökken a naponta újonnan kiszűrt koronavírus-fertőződések száma, az oltási programok egyre lendületesebben haladnak ezekben az országokban, és a helyi hatóságok most már hozzákezdtek a korlátozások enyhítéséhez – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház londoni elemzői szerint lehetséges, hogy a térség gazdaságainak fellendülése a mostani negyedévben még nehézkes ütemben gyorsul, mivel a járvány hatásai még érződnek, de a legnagyobb gazdasági károkat okozó korlátozásokat valószínűsíthetően a következő néhány hónapban feloldják, és ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a harmadik negyedévtől erőteljes, tartós kilábalás kezdődjön a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban – áll a Capital Economics csütörtökön Londonban bemutatott friss tanulmányában.

A ház jelenleg érvényes új előrejelzése szerint a magyar gazdaság kilábalása várhatóan előbb indul, mint a többi közép-európai EU-gazdaságé, mivel a magyarországi oltási program is előbbre tart, mint a térség többi országában és a korlátozások feloldása is megkezdődött már.

A Capital Economics a magyar gazdaságban az idei év egészére 4 százalékos, 2022-ben 6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

Az elemzőműhely számításai szerint ugyanakkor a magyar hazai össztermék értéke 2022 végén még így is 2 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől.

A cég – most első ízben – 2023-ra is adott prognózist: várakozása szerint abban az évben 4,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye.

Ezek az előrejelzések valamivel derűlátóbbak a szélesebb londoni elemzői konszenzusnál.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi országelemzésében azt valószínűsítette, hogy a magyar hazai össztermék az idén 3,2 százalékkal, jövőre 5,6 százalékkal növekszik reálértéken.

Egy másik globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service a magyar gazdaságról összeállított idei éves országjelentésében 2021-re 3 százalékos, 2022-re 5,1 százalékos növekedést jósolt.