Magasfeszültség

Új kormányrendelet jelent a Magyar Közlönyben, és villámgyorsan hatályba is lépett: a kormány felfüggesztette a KÁT-rendszerben az inflációval növelt kötelező átvételi árak rendszerét. A döntés elsősorban az ipari méretű naperőműveket érinti, nagyjából 2700 szereplőt, akik együttesen mintegy 3100 megawatt termelését látják el országszerte. Az új szabályozás szerint az átvételi áraknak 2029-ig nem kell követniük az inflációt, kivéve ha meghaladja a 6 százalékot – ebben az esetben automatikusan visszaáll a korábbi rendszer. Ez azonnal megjelent az Energiahivatal által közzétett kötelező átvételi árakban is, amelyek mindössze 2,7 százalékos növekedést mutatnak, noha a tavalyi infláció 3,7 százalék volt.

A kormány döntését szakmai-politikai kritikák kísérték, egyesek máris attól tartanak, hogy a naperőműprojektek egy része be fog dőlni, mások arról beszélnek, hogy a kormány ismét belerúgott a napelemesekbe. És csakugyan, tavaly a háztartási naperőművek voltak terítéken a szaldós elszámolás kapcsán, most az ipari méretű naperőművek tulajdonosainak kell bizonyos mértékű bevételkiesést elkönyvelniük. De mi áll a kormány döntésének hátterében? Ennek járunk most utána.

Bizonytalan jövő

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint az intézkedés célja a lakossági és vállalati energiaköltségek stabilizálása, valamint a hálózati egyensúly megóvása. A minisztérium szerint a naperőművek üzemeltetői számára az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti a beruházások megtérülését, mivel a szektor az elmúlt években a magas energiaárakból jelentős többletbevételt realizált.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ugyanakkor úgy fogalmaz, a piac szereplői másként látják a helyzetet. „Az intézkedés több mint 2700 ipari méretű naperőművi beruházás megtérülését érintheti negatívan, amelyek együttesen a hazai napelemes villamosenergia-termelés több mint felét adják. Az árbefagyasztás miatt az új beruházások megtérülési ideje jelentősen megnőhet, különösen azok esetében, amelyek finanszírozása banki hiteleken alapul” – írja a szövetség hozzátéve, a döntés hatása az energiaszektorra és a beruházási kedvre még nem látható teljes mértékben, de a piaci szereplők szerint a szabályozás felülvizsgálata és fenntarthatóbb árképzési mechanizmus bevezetése elengedhetetlen lenne a megújuló energiaforrások további fejlődése érdekében.

Sokan fellélegeztek

Míg a naperőművek tulajdonosai dühösen vették tudomásul a számukra kedvezőtlen döntést, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke üdvözölte a kormány lépését, mondván, a megújuló energiatermelési módok támogatása túlzott pénzügyi terheket ró az ipari szereplőkre, így részben ennek is köszönhető a termelés hazai gyengélkedése.

A KÁT 2016 végéig volt érvényben új belépők számára, innentől a Metár (Megújuló-támogatási Rendszer) vette át a szerepét. Akkoriban még nem körvonalazódott, hogy ebből óriási feszültségek származhatnak. Ám időközben éppen a támogató környezetnek köszönhetően a naperőművek elszaporodtak, a napenergia a hazai áramtermelésnek már a negyedét adta 2024-ben, ami a nyári időszakban túltermeléshez vezet már évek óta. Tavaly például rekordközeli negatív áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén: megawattóránként mínusz 108,16 euró, ami jórészt a 6000 megawatt feletti beépített naperőmű-kapacitás, illetve a kedvező időjárás eredménye volt, de a korábbi napokban is mínusz 40-60 euró körül mozgott napközben az árszint. És éppen ez okozza a problémát, a KÁT-rendszer lényege ugyanis az, hogy ha esik, ha fúj, a garantált áramátvételi árat megfizeti a termelőknek, függetlenül attól, hogy összege mennyivel magasabb a piaci árnál. Ennek terhét a rendszer pedig áthárítja az ipari fogyasztókra.

– Az állam garantált átvételi árat biztosít a megújuló energiát termelő erőművek számára, amelyet a villamosenergia-fogyasztók által fizetett rendszerhasználati díjból fedeznek. Az ipari fogyasztók, amelyek nagy mennyiségű áramot használnak, jelentős mértékben hozzájárulnak ennek a költségnek a finanszírozásához, miközben nem feltétlenül részesülnek az előnyeiből – mondja a Demokratának Lakatos Tádé, a tranzakciós tanácsadással, tőkebevonással foglalkozó Clew Consulting Kft. vezetője, hozzátéve, a napenergia-termelés időjárásfüggő, és nem mindig esik egybe az ipari fogyasztók által igényelt időszakokkal. Ez rendszerstabilitási problémákat okozott, aminek következtében emelkedtek a kiegyenlítő energiára fordított kiadások, és több esetben is negatív áramár alakult ki a piacon, tovább növelve a fogyasztók – különösen az ipari vállalatok – költségeit. Ezek a cégek aztán a többletköltségeiket iparkodtak továbbadni és legalább részben beépítették az áraikba, amit a végfelhasználók is a bőrükön éreznek. Jelenleg a kormánynak kiemelt célja az infláció alacsony szintre tolása, ezért az iparági szereplők többsége már tavaly biztosra vette, hogy hamarosan változások lesznek.

Nem távoznak tömegesen

Bár a meglévő szerződések utólagos módosítása általában nem szerencsés, a naperőművek piacán is jártas Lakatos Tádé szerint a kormány szükségszerű lépést tett az ipari fogyasztókra nehezedő többletköltségek mérséklése érdekében. Véleménye szerint a beavatkozás mértéke a helyzet súlyosságához viszonyítva viszonylag csekély maradt.

– Az áramárak kilengését a KÁT továbbra is ki fogja igazítani, legfeljebb kisebb mértékben, mint amivel eredetileg számoltak a termelők. Éppen ezért aligha kell arra számítani, hogy tömegesen lépnének ki a KÁT keretei közül, hiszen a rendszer továbbra is lefedi a kockázatukat, a turbulens gazdasági környezet hatásaitól függetlenül a cash flow-t előre tudják jelezni, nem befolyásolja őket az energiaárak volatilitása – mutat rá a cégvezető hozzátéve, a termelők ugyan a szabadpiacon is eladhatnák a megtermelt áramot, de itt még a befagyasztott átvételi áraknál is is rosszabb feltételek mellett tudnának kereskedni. Összességében az ipari fogyasztók noha keveslik a változás mértékét, legalább elkönyvelhetik, hogy kis mértékben javultak a körülményeik. A KÁT-os termelők morognak ugyan, de nem romlott annyit a helyzetük, hogy bajban legyenek. A korrekció vélhetően levezet annyit a rendszerben felgyülemlett feszültségből, hogy az ne legyen időzített bomba idén nyáron.