Magyarország a siker kapujában

Az elmúlt néhány évben egymás után jelentették be a legnagyobb ázsiai akkumulátorgyártó cégek, hogy hazánkban alapítanak termelőegységeket. Komáromban a dél-koreai SK-ON, Gödön a szintén dél-koreai Samsung, Miskolcon a japán GS Yuasa Li-ion épített akkumulátorgyárat. Gödöllőn a kínai Shenzen Kedali gyárt akkumulátor alkatrészeket, Pécelen a japán Enmech készít elektromos és hibrid járművekhez akkumulátor-összekötő tartozékokat, Tatabányán a Soul Brain az akkumulátorokhoz szükséges elektrolitot, Környén a Volta Energy Solutions gyárt akkumulátor-rézfóliát, Monoron a Shinheung Sec akkumulátor-alkatrészeket gyárt, Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén pedig a SungEel Hitech akkumulátor-újrahasznosító üzemet működtet.

Az impozáns felsorolás mögött sok milliárd euró áll, amely a befektetés összegén túl a munkahelyteremtésen és technológiatranszfer megvalósulásán keresztül is jelentős hasznot jelent Magyarország számára. A legjelentősebb e-mobilitáshoz kapcsolódó befektetés azonban kétségtelenül a kínai CATL-hez kötődik, amely a 7,34 milliárd euró összértékű befektetésével Magyarország történetének legjelentősebb beruházását valósítja meg a Debrecen mellett. A CATL a nátriumion-akkumulátorok fejlesztésének úttörője, aminek azért van kiemelt jelentősége, mert a piaci szakértők véleménye szerint a nátriumion-akkumulátorok jelenthetik az akkumulátorgyártás jövőjét. A kínai vállalatóriás hazánkba csábítása így a jövőbe való befektetéssel egyenértékű.

A CATL magyarországi megjelenésének jelentőségét a kezdetektől fogva mindenki megértette. Sokáig úgy tűnt, hogy egy közös sikerről van szó, és politikai oldaltól függetlenül mindenki elismeri azt a teljesítményt, amit Magyarország elért a gigaberuházás bevonzásával. A hangulat azonban néhány hét elteltével jelentősen megváltozott, ami nem független attól, hogy az USA egyáltalán nem nézi jó szemmel azt, hogy az európai országok kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötnek Kínával és a kínai vállalatokkal. Kisvártatva a teljes magyarországi ellenzéki felállt a CATL beruházása ellen, a Mi Hazánktól, a Momentumon és az LMP-n át a Párbeszédig.

Az ellenzéki pártok egy idő után még a szimpatizánsaikat is kivezényelték a közmeghallgatásokra. A gyanú szerint a cél az volt, hogy az országos közvéleménnyel elhitessék: Debrecenben izzik a levegő a beruházás elleni tiltakozás miatt. A feltételezéseket erősíti az is, hogy a Momentum debreceni önkormányzati képviselői és néhány aktivista – megközelítőleg 6 fő – a nyáron eltorlaszolták a polgármesteri hivatal bejáratát, hogy ezzel az akcióval demonstráljanak az akkor már folyamatban lévő munkálatok ellen. A megmozdulás azonban csak addig tartott, amíg az országos média munkatársai jelen voltak és elkészítették a szükséges videó és fényképfelvételek.

Papp László polgármesternek alkalma sem volt találkozni a tüntetőkkel, mivel éppen a fővárosban tartózkodott. A Demokratának adott interjújában elmondta, hogy a városi közgyűlések alkalmával az ellenzéki képviselőknek egyetlen kérdésük sem volt a beruházással kapcsolatban, folyosói beszélgetéseken pedig készek elismerni, hogy az e-mobilitásban a jövő. A debreceni akciók tehát kizárólag az országos nyilvánosság meggyőzése érdekében történnek.

Az ellenzéki pártoknak közben olyan civil szervezeteket is sikerült maguk mellé állítani, mint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület. A kistelepülésen élő anyukák jó eséllyel elhitték azokat a rémhíreket, amelyeket az ellenzéki média és az ellenzéki pártok aktivistái annak ellenére ismételgetnek újra és újra, hogy azokat minden illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság cáfolt már. A Debrecen körüli vizek veszélyeztetettsége külön témaként is napirendre került, amellyel összefüggésben a legjelesebb vízügyi szakemberek adtak megnyugtató választ az érdeklődők számára. A köztudatba azonban az ívódott be, hogy a gyár ívóvizet használ majd az akkumulátorgyártás közben, a levegő minősége pedig romlani fog az üzem megépülte után. A szakértők cáfolata ugyanakkor nehezen jut el úgy az emberekhez, hogy közben összehangolt médiaoffenzíva alatt áll a debreceni projekt.

Az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett ugyanis a baloldali média fegyelmezettsége is figyelemre méltó. A magyarországi Forbestól, a Telexen át a kis vidéki online portálokig ugyanazokat a vádakat harsogják, komplett párhuzamos valóságot felépítve a CATL beruházása körül. A felsorolásból ki kell emelni a Debreciner és a Szabad Európa szerkesztőségét. A két marginális jelentőségű portál meglepően sokat foglalkozik a debreceni gyár ügyével. A Debreciner több tucat – 100-nál is több – cikket írt a beruházásról, többek között kitérve olyan részletekre is, mint egy kis létszámú kínai munkáscsoport Sárándon való elszállásolásának ügye. Az említett cikk kifejezetten rasszista ízűre sikerült, miközben olyan „skandalumokat” tárt fel a szerző, miszerint a kínai munkások felújítják a rendelkezésükre bocsátott sárándi házat, illetve konténerbe gyűjtik a szemetet.

A Debreciner attitűdje érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a portál a Nyílt Társadalom Alapítványok finanszírozásában jött létre és működik. Amennyiben ez nem lenne elég, a Debreciner cikkeit lelkesen szemlézi az a Szabad Európa, amelynek működését az Egyesült Államok kongresszusának pénzügyi alapja biztosítja. A két portál hangját pedig a magyarországi baloldali lapok erősítik fel azzal, hogy hiteles forrásként hivatkoznak cikkeikre. A CATL beruházását, a kínai-magyar gazdasági együttműködés zászlóshajóját tehát két külföldről (Amerikából) finanszírozott portál támadja a legerőteljesebben, amelyeket főként azok a hazai portálok segítenek, amik részben vagy egészben szintén részesülnek nagy összegű külföldi forrásokból.

A médiakampány hatékonyságát bizonyítja, hogy a környéken lakók között rendületlenül tartják magukat azok az álhírek, amelyeket már számtalan esetben cáfoltak az illetékes egészségügyi és környezetvédelmi hatóságok. Mindezek mellett érdemes tudni, a korábban kiadott környezetvédelmi engedélyhez képest a CATL önkéntesen vállalta, hogy még szigorúbb, még alacsonyabb emissziós értékeket előírva működteti az üzemet, és ennek megfelelően kérte a már kiadott környezetvédelmi engedély módosítását.

Mindezek mellett a kínai vállalat vezetése ígéretet tett, hogy a debreceni gyár az elérhető legmodernebb technológiákkal működik majd, illetve a karbonsemlegesség mihamarabbi elérésére törekszenek. Túlzás nélkül állítható, hogy a debreceni gyár Európa egyik legbiztonságosabb ipari létesítményeként nyitja meg kapuit.

A hisztériakeltés ellenére a CATL létesítményének építése és az engedélyek kiadása megfelelő ütemben zajlik. Annak ellenére is, hogy az ellenzéki szervezetek különböző bírósági keresetek benyújtásával próbálják a munkálatokat megfékezni.

Orbán Viktor a politikai támadások ellenére többször védelmébe vette a CATL beruházását. 2023 februárjában a miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy globális szinten is átalakulóban van az autógyártás, a jövőben ezért az elektromos autók, illetve azok alkatrészeinek gyártásában kell részt venni.

„Ahol ezeket a gyárakat felépítik, ott lesznek a munkahelyek. Ha Magyarország nem tud az elektromos autók gyártásában szerepet játszani, több százezer, a régi autógyártásban dolgozó ember veszítheti el munkáját” – magyarázta Orbán Viktor egy parlamenti viszonválaszában.

Egy másik alkalommal arról beszélt, hogy a zöld átállás technológiai váltást jelent, amiből ha kimaradunk, kimaradunk a világ gépgyártásából is. Orbán Viktor a magyar állam vízkincsével kapcsolatos aggodalmakat is eloszlatta, mikor elmondta, hogy egyetlen ipari beruházás sem jöhet létre, amelyre ne vonatkoznának világos és egyértelmű szabályok. Kiemelte, hogy a zöld szempontból példának tartott Németországban 14 akkumulátorgyárat építenek a közeljövőben. Ami tehát a közmondásosan pedáns németeknek megfelel, az a legalább annyira pedáns magyarok számára is elfogadható.

Nem meglepő ezek után, hogy a kormány időközben nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette CATL debreceni projektjét. Ezzel a döntéssel biztosítva lett a beruházás jövője, ugyanis a kormányhatározat célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása. Emellett a kormány pénzügyileg is beállt a CATL mögé, a hírek szerint összesen 320 milliárd forintot áldozott Magyarország a projekt megvalósulására, amelyből 88 milliárdot fordítanak az infrastruktúra-fejlesztésre.

A nagy összegű beruházások megvalósulását segítette, hogy Kína és Magyarország kapcsolata a történelem folyamán sosem volt olyan jó, mint most. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ez az összeköttetés tovább erősödjön. Az állam és kormányközi kapcsolatok minőségének jelentőségét illetően érdemes tudni, hogy a CATL beruházásáért többek között Lengyelországgal és Szerbiával versenyeztünk. A két ország a mai napig tárt karokkal várja a kínai akkumulátorgyártót, amennyiben az ellenzéknek sikerülne valahogy keresztbe tenni a projektnek.

Egyelőre azonban még Magyarországnak áll a zászló. A kínai és a magyar kormány megállapodások sorozatát írta alá az utóbbi években, amelyek a gazdasági kapcsolatok erősítését, a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítását és a klímaváltozás elleni közös küzdelmet célozták. Ezek a megállapodások a kínai és magyar vállalatok és vállalkozások számára egyaránt szélesítik a lehetőségeket mindkét országban. Mindezek mellett a magyar kormány számos megállapodást kötött kínai nagyvállalattokkal és bankokkal, amelyek nagyban hozzájárulnak az ország technológiai fejlődéséhez.

A kétoldalú kapcsolatokat erősíti Magyarország Övezet és Út Kezdeményezésben való aktív részvétele. Orbán Viktor októberben részt vett a harmadik Övezet és Út Fórumon is, a megbeszélések alatt pedig egyértelművé tette, hogy Magyarország továbbra is eltökélt a projekt sikerre vitele, illetve a közös infrastrukturális fejlesztések folytatása mellett.

Magyarország tehát jó eséllyel a siker kapujába ért. A kínai beruházások nyomán 2027-re 194 gigawattóra akkumulátorgyártó kapacitással bír majd az ország. Ezzel világviszonylatban is a negyedik helyet foglaljuk majd el, Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Az energiatárolás és az új technológiák alkalmazása területén elért eredmények várhatóan új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek. Az azonban biztosra vehető, hogy mindez pozitív hatással lesz a gazdaságra és a környezetre egyaránt.

Keserű méreg a mézédes italban azonban az, hogy ugyan normális esetben az akkumulátortechnológia és a gyáralapítások kérdésében kizárólag szakmai szempontoknak lenne helye a döntések meghozatalakor, Magyarországon azonban a tudományos diskurzus helyett politikai harcokat kell megvívni a siker érdekében. A szakértői vélemények ugyanis nem működnek azon a terepen, ahol a kínai befektetéseket geopolitikai érdekektől vezérelve gáncsolják.