Magyarország a beruházások volumenének tavalyi, 17 százalékos bővülésével dobogós helyezést ért el az uniós tagországok között – írta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. 

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Századvég MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a beruházások volumene az Eurostat adatai szerint 2018-ban legnagyobb mértékben, 17,6 százalékkal Lettországban nőtt. Ezt követte a magyar mutató emelkedése, míg a harmadik helyet a szlovén állóeszköz-felhalmozás növekedése érte el 10,5 százalékkal. 

A visegrádi országok közül a cseh mutató 10,1 százalékkal, a lengyel 7,5 százalékkal, míg a szlovák 6,8 százalékkal bővült. Az Európai Unió egészében a beruházások volumene ennél szerényebb mértékben, mindössze 3 százalékkal bővült. 

A beruházások GDP-hez viszonyított arányát tekintve 2018-ban a legnagyobb értéket Csehországban mérték (26,1 százalék), ezt követi a magyar (25,5 százalék), illetve a svéd (25,4 százalék) mutató. 

A visegrádi országok közül Szlovákiában a ráta értéke 22 százalék volt, míg Lengyelországban 18 százalékot tett ki, az Unió átlagában pedig 20,5 százalékot ért el.

A Századvég közleményében felidézi: a KSH adatai szerint a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 8,8 százalékkal, míg a beruházások mindössze 14,4 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 30,9 százalékkal bővültek a beruházások 2018-ban Magyarországon. 

Továbbra is kiemelkedő a feldolgozóipar, és azon belül a járműgyártás szerepe: az összes beruházás 26,3 százaléka érkezett a feldolgozóiparba, ami 6,3 százalékos növekedést jelent. Tavaly minden ágazatban nőtt a beruházások volumene, amire korábban még nem volt példa. A legnagyobb növekedést a bányászat érte el (80,7 százalék), de jelentősen bővült a beruházások volumene az energiaipar (38,7 százalék), a közigazgatás (34,7 százalék), a szállítás, raktározás (33,5 százalék), az egészségügy (31,4 százalék), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (23,4 százalék) és az építőipar területén (22,1 százalék) is. 

Kitérnek arra is, hogy az uniós források felhasználása nem magyarázza a teljes növekedést, jelentős szerepet játszottak benne a vállalati szféra saját beruházásai is, beleértve a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül érkező jelentős számú, 98 külföldi nagyberuházást is. A gazdaságkutató szerint a további bővülést elősegítheti a versenyképesség növelése, azon belül is az üzleti környezet javítása, például a bürokrácia csökkentésén keresztül. 

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság dinamikus fejlődése fennmaradjon, szükség van arra, hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jöjjenek létre, a tavaly végrehajtott beruházások ebben is előrelépést jelentettek. A fejlesztéseket folytatni kell, növelve a magyar tulajdonú vállalkozások súlyát is úgy a magyar, mint a határokon túli beruházásoknál – írta közleményében a Századvég.