Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között
Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.
A miniszter közölte: a kormány a 2010-es gazdaságpolitikai fordulat jegyében átalakította az adórendszert és a munkát terhelő adózásról fogyasztási típusú adókra helyezte a hangsúlyt. A kormányzati álláspont abban is változatlan, hogy nem növelni kell az adókat, hanem a beszedés hatékonyságát javítani, amely teret nyit az adók csökkentésének; az alacsonyabb terhek és vonzó adókörnyezet pedig a gazdaság fehérítésével jár, amely a növekedéshez is hozzájárul – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedben ezt sikerült elérni, úgy vélte az eredmények magukért beszélnek: egymillió új munkahely létesült 2010 óta, amely negyede a teljes magyar munkaerőpiacnak, a GDP pedig reálértéken több mint 40 százalékkal nőtt.
Az szja legmagasabb kulcsa 2010 óta 36 százalékról 15 százalékra, a társasági adó 20 százalékról 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban. A munkáltatókat terhelő adók 33,5 százalékról 13 százalékra mérséklődtek, és 2023 óta a négy gyermeket nevelő édesanyák mentesülnek az szja alól – tette hozzá.
Ismertette, a gazdaságfehérítést nagyban segítette az elektronikus pénztárgépek 2014-es bevezetése, amit egy évvel követett az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) rendszer indulása, majd az online számlázás 2018-tól. Jövőre az Európai Unióban elsőként Magyarországon válhat általánossá az elektronikus nyugta, amely később akár okostelefonon is visszakereshető lesz.
A digitális adatszolgáltatások fejlesztése révén ma már a munkavállalók zömének szja-bevallását a NAV készíti el – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az adóversenyképesség terén 11. helyen áll a 38 OECD tagállam között – emelte ki.
A gazdaságfehérítő intézkedésekből több ország is átvett megoldásokat. Példaként említette Lengyelországot, amely 2017-ben a magyar ekáer mintájára egy hasonló rendszert vezetett be. Varga Mihály közölte: a kormány gazdaságpolitikai célja változatlan: adócsökkentés, hatékonyabb adóbeszedés és egyre arányosabb közteherviselés.
Megjegyezte: a magyar uniós elnökség fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Az 1952-ben Párizsban alapított Adóigazgatások Európai Szervezetének székhelye Budapesten van. A szervezet elnöki tisztségét az 2023-2024-es ciklusban július elsejéig, Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke tölti be.
