Magyarország és Csehország is az atomenergiára alapoz

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a két ország természeti adottságai hasonlóak, ezért az időjárástól függő, megújuló energia felhasználása ugyan erősödni fog, de az alaperőműveknek mindkét országban a nukleráis energiára kell épülniük.

Az atomerőműveknek köszönhetően a németországinál jóval olcsóbban és jelentősen alacsonyabb széndioxid-kibocsátás mellett termelünk villamos energiát hazánkban – tette hozzá.

Süli János szerint a paksi atomerőmű bővítése és üzemeltetése lehet a magyar-cseh gazdasági együttműködés újabb nagy lehetősége, de a két ország érdekei az energetikán túl is azonosak.

A paksi fejlesztés tenderei folyamatosan jelennek meg, az egyeztetések folytatódnak a magyar és a cseh fél között – tette hozzá.

Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter sürgette a V4-államok közös fellépését az atomerőművek érdekében, és hozzátette, hogy várhatóan Lengyelország is egyre inkább a nukleáris energia felé fordul a szénerőművek helyett.

A cseh energiamix 50 százalékban épülhet atomenergiára, 25 százalék körüli arányban megújuló erőforrásokra, valamint körülbelül 10-10 százalékban szenet és gázt hasznosító erőművekre – fejtette ki a cseh miniszter.

Hangsúlyozta, hogy az energiamix ügyében Csehország Magyarországgal azonos álláspontot képvisel, vagyis úgy véli, hogy az energiaforrások megválasztásába az EU nem szólhat bele. Úgy véli, hogy az energetika földrajzi, technológiai és biztonsági feltételektől függő, összetett kérdés, ezért teljes mértékben nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Vladimir Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke megjegyezte, hogy az atomenergia terén mindkét ország óriási tudást és tapasztalatot halmozott föl, így ezen a téren nem fogadhatnak el beleszólást kívülről.

A V4-országok számára az energetikánál is fontosabb területnek nevezte a digitális átállást, a mesterséges intelligenciákat és a robotizációt. Véleménye szerint Közép-Európa számára ez jelentheti a felzárkózás legnagyobb esélyét a következő 3-5 évben. Amennyiben a visegrádi országok mégis lemaradnának erről, fontos fejlődési lehetőséget szalasztanának el, ezért együtt kell működniük, oktatási rendszereiket pedig át kell alakítaniuk a technológiai fejlődés követelményeinek megfelelően – figyelmeztetett.

Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet a rendezvényen a gazdasági kapcsolatok további erősítését sürgette, és megemlékezett arról, hogy a két ország között 100 éve köttetett az első kereskedelmi szerződés. A diplomata rendkívül jelentősnek nevezte Budapest és Prága kereskedelmi kapcsolatát, hiszen az – mint fogalmazott – annak ellenére haladja meg a cseh-amerikai és a cseh-orosz forgalmat, hogy nincs közös magyar-cseh határ, és a két állam lélekszáma is mindössze 10 millió körüli. Üdvözölte egyúttal azt is, hogy 2013 óta a kereskedelem volumene 5,8 milliárd euróról 9 milliárd euróra nőtt, ezzel Magyarország a csehek 10. legfontosabb külkereskedelmi partnere.

Gaál József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzáfűzte, hogy a cseh befektetők különösen az autó- és gépipar területén, a telekommunikációban és az élelmiszeriparban aktívak Magyarországon, míg a magyar vállalatok Csehországban elsősorban gyógyszeripari és energetikai befektetésekkel jelenhetnek meg. Az együttműködés új területe a védelmi ipar, amely nem csupán üzleti, hanem bizalmi kérdés is a két állam között – tette hozzá. Csehország a 6. legfontosabb kereskedelmi partner Magyarországon, az itt működő 316 cseh vállalat 4500 munkavállalót foglalkoztat. A két ország közötti áruforgalom 10 százalékkal bővült tavaly.