A jegybankelnök szerint Magyarország jó időben hozott jó döntést a keleti nyitással, az MNB pedig továbbra is elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése iránt.

Kifejtette: bár Ázsia és Európa gazdasági együttműködéséről tanácskozni „egyáltalán nem magától értetődő” ma sem, Magyarország hamar felismerte, hogy a világgazdaságban alapvető átalakulások kezdődtek, szükségszerű a gazdasági kapcsolatok diverzifikációja, az eurázsiai partnerségek építése. A világgazdasági súlypontok átrendeződtek, és bár állandósult a bizonytalanság, érdemes készülni az enyhülés időszakának lehetőségeire. Nem tudni, ez mikor jön el, de az előjelek biztatók, hiszen egyre több politikai, gazdasági és pénzügyi erőközpontban ismerik föl a kapcsolatépítés jelentőségét.

Varga Mihály szerint Magyarországnak komoly előnye származik abból, hogy ezen az úton másoknál korábban indult el, és számíthat a keleti államokra a gazdaságfejlesztésben és a pénzügyi stabilitásban is. Kína ma már az egyik legfontosabb kereskedelmi partner, az onnan Európába érkező működőtőke 40-45 százaléka Magyarországra jött az elmúlt években. Az elmúlt időszakban világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy óriási károkat okozhat a gazdasági kapcsolatok szétvágása, Kína ráadásul a legfontosabb technológiák majdnem mindegyikében világelső, az eszközérték alapján legjelentősebb bankok is oda kötődnek.

A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a globális multipolaritás a pénzügyi rendszer alakulását is meghatározza. Magyarország ezt felismerve Európából először jegyzett zöld pandakötvényt, és szintén elsőként bocsátott ki államkötvényt az offshore- és onshore renminbi-piacon. A kínai fizetőeszköz globális jelentősége egyre nagyobb, és ma már Magyarországon is elérhető renminbivel számlavezetés, pénzforgalom-lebonyolítás, hitelezés, kereskedelem-finanszírozás. Ezek célcsoportját elsősorban az itt működő kínai vállalkozások alkotják, de a magyar cégek is számíthatnak a kínai fejlesztési-beruházási hitelekre.

A pénzügyi kapcsolatokat a kínai értékpapírfelügyeleti hatósággal, a bankfelügyeleti és pénzügyi szabályozó szervezettel létrehozott együttműködés is erősíti, az MNB pedig minden eszközével azt segíti, hogy Magyarország a pénzügyi világban is a kelet és a nyugat találkozási pontja legyen – tette hozzá.

Hirdetés

A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések jelentőségét emelte ki a kínai jegybank alelnöke is. Lan Cou (Lan Zou) a térség egyik legfontosabb államának nevezte Magyarországot Kína számára, hozzátéve, hogy a kereskedelmi forgalom folyamatos emelkedése mellett is vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kínai-magyar kapcsolatokban. Sürgette többek között a jegybanki kapcsolatok erősítését, a kínai valuta felhasználásának nemzetköziesítését. Hozzátette, hogy Kínának ma már mintegy 80 állammal van pénzügyi partnersége, és ahhoz, hogy a jövő a még biztonságosabb, hatékonyabb és sokrétűbb együttműködéseké legyen, költséghatékony, megbízható és kényelmes szolgáltatásokat kell biztosítani .

Kína budapesti nagykövetségének első beosztottja szerint a pénzügyi együttműködések kedveznek a kapcsolatok elmélyítésének, Magyarország ennek az eredményeit láthatja többek között az ide érkező kínai beruházásokban is. Csao Jang (Chao Yang) hangsúlyozta, hogy Peking szerint a partnerségeket egymás sajátosságait tiszteletben tartva kell építeni, és bár vannak olyanok, akik fenntartásokkal figyelik a távol-keleti ország fejlődését, a kínai-magyar kapcsolatok fejlődését ez nem befolyásolja. A két ország viszonya baráti, érdemes figyelni az újabb együttműködési lehetőségeket is, és jó lenne, ha az EU ugyancsak nyitott lenne a kapcsolatépítésre, mert Kína a szuverén egyenlőség alapelve mentén az akadályok lebontására törekszik – fogalmazott.

A Bank of China elnök-vezérigazgatója figyelemre méltónak nevezte Magyarország hozzáállását, kiemelve a zöld finanszírozások, a kereskedelmi elszámolások és befektetések ügyét. Huj Csang (Hui Zhang) szerint a kínai-magyar kapcsolatok történelmi időszakba léptek, és a fejlődés egyik fontos eredményének tartja, hogy a Bank of China már több mint 100 vállalatnak biztosít renminbi-számlát Magyarországon.

A rendezvényen Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kijelentette, hogy a gazdasági és politikai környezet kedvez a kínai-magyar kapcsolatok elmélyítésének. A kölcsönös előnyöket biztosító adottságok közül kiemelte, hogy a távol-keleti ország vezető szerepet játszik a technológiai fejlődésben, így a pénzügyi megoldások fejlesztésében is, Magyarország pedig magasan képzett munkaerővel, világszínvonalú tudással, kedvező gazdasági és infrastrukturális környezettel várja a befektetőket.

Kapcsolódó cikkünk