Steiner Attila, az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának egynapos ülését követően az MTI-nek telefonon nyilatkozva közölte: a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag környezetvédelmet érintő területével kapcsolatban Magyarországnak a visegrádi országokkal – Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával – közösen kialakított álláspontja az, hogy a szén-dioxid-kvóta kereskedelmi rendszerének kiterjesztése a közlekedési és a háztartási szektorra negatív hatással járna a régió országaira.

Hirdetés

Közölte: a visegrádiak álláspontja szerint, amíg Nyugat-Európában egy átlagos család költségvetésébe könnyebben belefér az energiaárak megemelése, addig a közép-európai régióban, ahol jóval alacsonyabbak a fizetések, ez nem lehetséges.

A visegrádi országok azt támogatják, hogy célzott programok létrehozásával nyújtsanak a lakosságnak lehetőségeket, amelyek révén kivehetik részüket a zöld átmenetből. Ilyen a már megkezdett, száz százalékos visszatérítést nyújtó napelem-telepítési magyar pályázati program, amelyben olyanok vehetnek részt, akik az átlagjövedelem alatti keresettel rendelkeznek – mondta el Steiner Attila.

Tájékoztatása szerint a tanácsülésen a visegrádi országok arra tettek javaslatot, hogy a fejletlenebb tagországoknak járó, pluszforrást biztosító uniós modernizációs alap keretét megemelve hozzanak létre a magyar kezdeményezéshez hasonló uniós szintű programokat.

Az államtitkár elmondta, a szén-dioxid-kvóta megemelkedett árával kapcsolatban Magyarország javaslatot terjesztett elő egy, a hirtelen áremelkedést tompító beavatkozási mechanizmus létrehozására. A jelenleg meglévő mechanizmus alkalmazhatatlan, ugyanis nem képes igazodni a jelenlegi rendkívüli helyzethez – mutatott rá.

Steiner Attila beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság uniós szociális klímaalap létrehozásával tompítaná a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztésének a hatását. Magyarország álláspontja szerint az alap forrásainak megszerzése a bürokrácia növekedésével járna, és feleslegesen központosulna a forráselosztás is. A tagállamok jobban ismerik a helyi viszonyokat, és jobban tudják, hogyan kell beavatkozni – tette hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Korábban írtuk