Magyarország sokat profitál a kínai és a német vállalatok közötti együttműködésből

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az IAA (Internationale Automobil-Ausstellung) nemzetközi mobilitási kiállításon mondott beszédében leszögezte, hogy ha van ország a világon, amelynek gazdaságát az autóipar határozza meg, akkor az egyértelműen Magyarország.

Hazánk ipari termelésének harmada ehhez az ágazathoz kötődik, amelynek a teljesítménye 30 milliárd eurót ért el tavaly, 170 ezernek embernek adva munkát, miközben a szektor 20 milliárd eurónyi kivitelt regisztrált – sorolta.

Rámutatott, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon lesz jelen gyártókapacitással hamarosan mindhárom prémium német autómárka, mellettük a Suzuki és az Opel már rég odatelepült.

Aláhúzta, hogy az autóipar elektromos átállása eldöntött tény, a politikai döntések megszülettek, s nincsen visszaút, így ehhez kell igazodni, ez pedig a jövő legmeghatározóbb fejleménye lesz az európai gazdaságban.

„Ez két csoportra osztja fel az európai országokat: az átállás nyerteseire és veszteseire” – fogalmazott, és hozzátette, hogy előbbi kategóriába azok tartozhatnak, akik a legtöbb beruházást tudják magukhoz vonzani.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország is beszállt a versenybe, és rendkívül sikeressé is vált, mások mellett a kontinens legalacsonyabb adókulcsainak és a különböző ösztönzőknek köszönhetően.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy bár a nyugat-európai gyártók talán a legjobb elektromos autókat fejlesztették ki, az ezekhez szükséges akkumulátorok előállításában a keleti vállalatok járnak élen. Ezt jól példázza, hogy a szektor tíz legnagyobb szereplője közül hat kínai, három dél-koreai és egy japán.

„Ez az első alkalom, hogy egy meghatározó iparág nyugat-európai cégei teljesen függővé váltak a keleti beszállítóktól” – közölte.

Ezért üdvözölte, hogy Magyarország fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati beruházóknak. Szavai szerint ez annak is köszönhető, hogy a kormány a kölcsönös tiszteletre alapozta a külpolitikáját, nem kritizált senkit, nem avatkozott bele más országok belügyeibe, így megőrizte a jó viszonyt minden féllel.

„Számunkra mindig jobb, amikor civilizált együttműködés van Kelet és Nyugat között, minthogy ennek hiányán általában rajtavesztünk” – jelentette ki. Ezzel összefüggésben pedig sajnálatosnak nevezte az úgynevezett kockázatmentesítést, az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó megközelítést, amelyet egyes politikusok képviselnek.

„Úgy látjuk, hogy a kockázatmentesítés a valódi kockázat. A keleti és a nyugati gazdaság szétválasztása, a kínai és az európai gazdaság szétválasztása a kockázat számunkra itt, Európában” – mondta.

A miniszter arra is kitért, hogy a tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó közül öt már elkötelezte magát Magyarország mellett. És bár hazánk a lakosságszámát tekintve a 95. helyen áll a világranglistán, az elektromos akkumulátorok gyártásában jelenleg a negyedik, ráadásul hamarosan a második lesz.

Kiemelte, hogy a kínai gyártók kifejezetten azért települnek Magyarországra, mert ott a német márkák is jelen vannak, amire jó példa a CATL és az Eve Energy beruházása. „Erős együttműködésre és összekapcsolódásra van szükség a kínai és a német vállalatok között, ez is a realitás, és mi, magyarok ebből sokat profitálunk” – húzta alá.

„Ez a garancia arra, hogy növekedési pályán tudjuk tartani nemzetgazdaságunkat minden turbulencia, minden bizonytalanság és minden válság ellenére, amellyel az európai gazdaság szembenéz” – közölte.

Végül emlékeztetett, hogy évről-évre dőlnek meg a beruházási és exportrekordok Magyarországon, az utóbbi 19 hónapban pedig rendre az elektromos akkumulátorok jelentették a legfőbb kiviteli cikket.

„Szeretném biztosítani önöket arról, hogy mi, Magyarországon mindig is a verseny pártján fogunk állni. Mind tudjuk, hogy versenyképesnek kell lennünk. És eközben pedig mindig a valóságot fogjuk előnyben részesíteni a politikai korrektséggel szemben” – összegzett.