Magyarország számára a legfontosabb feladat az infláció letörése
Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést – fejtette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki az Európai Unió Bilbaóban július 24-25-én megrendezett Versenyképességi Tanács ülésén képviselte Magyarországot.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) keddi közleménye szerint Nagy Márton hozzátette: míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – például kötelező akciózás és online árfigyelő rendszer -, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.
A miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai.
A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.
Nagy Márton kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez fel kell gyorsítani a digitális és a zöld átállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban. Tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villamosenergia importját.
Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást – folytatta felsorolását Nagy Márton.
A miniszter szerint erőteljesen fokozni kell a kkv szektor hatékonyságát és termelékenységét, ennek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
A gazdaságfejlesztési tárca vezetője kifejtette: az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltania az intenzív gazdasági növekedésnek és ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások akalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor.
Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja – hangsúlyozta Nagy Márton.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kamatok alacsony szintre történő visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését. Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter kiemelte, hogy az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia. Ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is – mutatott rá Nagy Márton.
