Magyarországon van az aranytartalék

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka, a hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel.
 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár – 33,1 milliárd forint – értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött az MNB vezetése.
    
A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása, ami összhangban van a nemzetközi trendekkel, tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat – olvasható a közleményben. Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról – tették hozzá.
    
A tájékoztatás szerint az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékát részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek.
    
A közleményben a jegybank felidézte: az MNB az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek a mennyisége folyamatosan nőtt a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB aranyvonattal az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.
    
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent – írták.
    
A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. 
    
Rámutatnak ugyanakkor, hogy a 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban átírta a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
    
Ehhez a folyamathoz illeszkedik a jegybank mostani döntése, miszerint eljött az ideje az ország aranytartalékának visszahozatalára, ami felett Magyarország teljes joggal és fennhatósággal rendelkezik – olvasható a közleményben.

(MTI)