Májustól már javulhat az ipari termelés mutatója
Az ipari termelés márciusi visszaesésének ütemét eltérően ítélik meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, egyikük várakozását meghaladta a termelés csökkenésének mértéke, másikuk rosszabbra számított, de abban egyetértenek, hogy a következő havi, az áprilisi adat mutatja majd a mélypontot és májustól már javul a helyzet.
A 2008-2009-es válság óta nem látott mélyrepülést mutatott idén márciusban az ipari termelés állapította meg az MTI-nek eljuttatott kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a visszaesés még a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlta. Bár az ipar első negyedéves kibocsátása elmarad az előző negyedévtől, ezért már nem számol a GDP negyedéves összevetésű növekedésével a január-márciusi időszakra, de éves összevetésben így is 3,5 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés az első negyedévben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott első becslése szerint márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 10,0 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz viszonyítva szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 10,4 százalékkal visszaesett. Az első negyedévben 0,1 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában. Ennyi maradt az első két hónap 3,2 százalékos növekedéséből.
A 2008-2009-es válság óta nem látott mélyrepülést mutatott idén márciusban az ipari termelés állapította meg az MTI-nek eljuttatott kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A belföldi és a külföldi kereslet drasztikus visszaesése, a gyárbezárások, az ellátási láncok megszakadása együttesen leradírozta az elmúlt nagyjából három év ipari kibocsátásnövekedését. A termelés szintje legutóbb 2017 nyarán volt ilyen alacsony. Ez elemzők körében konszenzus volt abban, hogy komoly visszaesés várható, de ez még a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlta.
Egyedül az élelmiszeripar mutatott gyorsuló növekedést, míg a járműgyártásban jelentős visszaesés volt. Ez nagyjából egybecseng azzal, amit Európa-szerte látni – tette hozzá.
Bár az első két hónap jó ipari teljesítménye némileg ellensúlyozza a márciusi beszakadást, az ipar első negyedéves kibocsátása elmarad az előző negyedévtől. Mindezek alapján az eddigiekkel ellentétben az ING Bank szakértője már nem számol a GDP negyedéves alapú növekedésével a január-márciusi időszakra, de éves összevetésben így is 3,5 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés az első negyedévben.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint ugyanakkor az általa vártnál kisebb volt márciusban az ipar teljesítményének visszaesése, amely egyértelműen a koronavírushoz köthető és különösen nagy szerepe lehetett benne a járműipar leállásának. Várakozásai szerint áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el, míg májustól mérséklődik a kibocsátás csökkenésének üteme.
Márciusban a legnagyobb problémát vélhetően még az alkatrész- és alapanyagellátás akadozása okozta, a kereslet visszaesése inkább majd áprilistól lesz meghatározó.
Az első negyedévben az ipar növekedési hozzájárulása összességében semleges lehetett. Várakozásai szerint áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el, míg májustól ismét kisebb mértékű visszaesés látszódik majd az előző év azonos időszakához képest, azonban később nem elképzelhetetlen növekedés sem az elhalasztott fogyasztás bepótlásának köszönhetően.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte, hogy a koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések és egyes ágazatok március végi leállása miatt csökkent az ipari termelés márciusban. Az első negyedévi ipari termelés semleges lehetett a GDP éves változása szempontjából, míg közel 2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest, így 0,4-0,5 százalékponttal csökkenthette a GDP negyedéves változását.
Mivel a korlátozások és gyárleállások csak részben érintették a márciusi adatokat, a járvány teljes negatív hatásai az áprilisi számokban lesznek láthatóak, ezért még áprilisban is meredek visszaesés várható. Fokozott bizonytalanság mellett idén 5-5,5 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 8-10 százalékos növekedés is várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azzal indította az MTI-nek küldött kommentárját, hogy jókora csökkenést eredményezett a magyar iparban a koronavírus-járvány márciusban, de áprilisi teljesítmény még gyengébb lehet. Az már a KSH első becsléséből is látható, hogy járványüzemmódba kapcsolt az ipar. Márciusban csak a hónap közepétől kezdték beszüntetni a termelést az egyes üzemek, áprilisban viszont már szinte az egész hónapban álltak, így a negyedik hónapban még rosszabb eredményre lehet számítani. Az áprilisi adat két számjegyű csökkenést mutathat. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint májusban már több üzem, köztük az autógyártók is fokozatosan újraindítják a termelést. Várhatóan májustól már kedvezőbb adatok érkezhetnek az iparból – tette hozzá a K&H szakértője.
Egyelőre bizonytalan, hogy a leállás után milyen tempóban tud visszakapaszkodni az ipar a járvány előtti szintek felé. A mostani helyzet szerint az ipari termelésből részlegesen kiesik másfél hónapra jutó gyártás. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján kérdés, hogy az év egészében egy vagy két számjegyű lesz-e a visszaesés. Ezt viszont tompíthatják a gazdaságvédelmi intézkedések, a kedvezményes hitelprogramok, valamint a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása is.
