Marad az alacsony alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank szerint szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása.A Magyar Nemzeti Bank szerint szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása.
Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba, archív, illusztráció, szerk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntésének indoklásában ismét megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid- és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.
A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát is 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon tartotta. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A testület közleményében jelezte: kiemelt figyelemmel kísérik a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítják a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.
A jegybank az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várja.
Az MNB sikeresnek ítélte a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében idén április közepéig mintegy 150 milliárd forint névértékben vásárolt jelzálogleveleket. A program következtében jelentősen mérséklődtek és átlagosan negatívba fordultak a jelzáloglevelek állampapírpiaci hozamokhoz számított felárai – állapította meg az MNB. A finanszírozási költség csökkenése ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal a fix kamatozású hitelek térnyerését is – tették hozzá.
A grémium szerint az új jegybanki eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához.
A monetáris tanács újra megerősítette: mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánják működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
A testület közölte, fenntartják a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. A tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
Az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított hosszú felárak az év eleji növekedés után a tavaszi hónapokban mérséklődtek, és hosszabb horizonton vizsgálva is érdemben csökkentek – állapították meg a közleményben.
A monetáris tanács megjegyezte: a kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés változatlanul kedvező. Akárcsak egy hónappal korábban, úgy fogalmaztak, a várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.
A márciusi 2 százalékos infláció és a 2,4 százalékos maginfláció is megfelelt a jegybanki várakozásnak – szögezte le a jegybank testülete, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapfolyamatot jellemző mutatók nem változtak és továbbra is elmaradnak a maginflációtól.
Az első negyedévben a szolgáltató szektor árai a tavalyinál valamelyest gyorsabban, de továbbra is visszafogott mértékben emelkedtek, így a jegybank várakozásával összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható – állapították meg a közleményben.
Az MNB-nél továbbra is úgy látják, a magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, 4 százalék felett alakul, majd 2019-től fokozatosan lassul.
A jegybank szerint a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik – vetítették előre.
Az elemzők szerint a közeljövőben nem kell monetáris szigorításra számítani
A közeljövőben nem kell monetáris szigorításra számítani – közölték az elemzők az MTI-vel kedden, a monetáris tanács kamatdöntése után. A tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát is 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon tartotta. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonása történhet meg, majd ezt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.
A Takarékbank vezető elemzője emlékeztetett: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköz a 3 hónapos betétállomány szűkítése, hogy a kereskedelmi bankok a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek.
Suppan Gergely kiemelte: a tartósan laza belföldi monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Idén szeptemberig folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, kamatemelésre 2019 második feléig nem lehet számítani – jelezte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a piac a közeljövőben sem számít szigorításra a magyar jegybanktól. Az esetleges nemzetközi szigorítási ciklusban is inkább lemaradó lesz a magyar jegybank, amely a közelmúltban jelezte, hogy a hitelezést szeretné még jobban felpörgetni a mostaninál szélesebb ügyfélkörben és alacsonyabb hiteldíjak mellett. Márpedig a hitelezés élénkítése a szigorúbb monetáris feltételek, az esetlegesen magasabb kamatszintek mellett nehéz feladat lenne – tette hozzá Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője kitért arra: a magyar jegybankárok várhatóan megvárják, hogy az Európai Központi Bank induljon el a szigorítás – a mostaninál kevésbé lazább monetáris feltételek – irányába, például a pénzpumpa visszafogásával. Rámutatott: összességében az MNB várhatóan csak a többi jegybank után mozdulhat el a szigorítás felé.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője úgy vélte: a magyar jegybank döntései során az Európai Központi Bank monetáris politikáját is figyelemmel követi. A jelenlegi alapforgatókönyv szerint az EKB szeptember végéig biztosan érvényben tartja az eszközvásárlási programot havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Az EKB első kamatemelésére várhatóan 2019 közepén kerülhet sor, amely a későbbiekben a magyar jegybankot is cselekvésre ösztönözheti – emelte ki.
Varga Zoltán kitér arra: az elmúlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke egy konferencián igen ambiciózus hitelezési terveket ismertetett. A jegybank szerint 2030-ra a GDP 160 százalékára emelkedhet a bankszektor mérlegfőösszege. Ezen belül a vállalati hitelek volumene a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra, a lakossági hitelek nagysága 15 százalékról 40 százalékra nőhet. A magyar gazdaság az új hitelciklusnak még a korai, felívelő szakaszában van – jegyezte meg ezzel kapcsolatban az elemző.
Az Equilor elemzője rámutatott: az euró-forint árfolyamában „továbbra sem számítanak túlzott izgalmakra”, a korábban kijelölt kereskedési sávban (303-318 forint/euró) maradhat a jegyzés hosszabb távon is.
(MTI)
