A cikke szerint Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel. 2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz, Magyarország viszont csak 17,1 százalékkal, így a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el Magyarországhoz képest.

Hirdetés

2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre Magyarország visszaelőzte a lengyel gazdaságot, 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország. A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból, és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek – mutat rá írásában a jegybankelnök.

A két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között. Ezek közé sorolta, hogy mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre, ami az ipari, ezen belül a feldolgozóipari exportra épül. Mindkét gazdaság sikeresen alkalmazkodott az elmúlt két évtized globalizációjához, és mindenhol magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és jelentős a külföldi munkavállalás.

Azonban mindezek mellett a két modell különbségei magyarázzák a lengyel felzárkózás kétszeres sebességét a magyarhoz képest. Ide sorolta, hogy az EU csatlakozás körüli éveket a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint a magyarok. A lengyelek kétszeres felzárkózási teljesítményének döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják, mint mi. A digitális gazdaság felépítésében a lengyelek lényegesen sikeresebbek.

Korábban írtuk

Matolcsy összegzése szerint az elmúlt 30 év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 1990-től egészen 2010-ig egyértelműen sikeresebbek voltak, azóta viszont az ország lényegében már együtt halad velük. Amiben jobbak (stratégiai gondolkodás, modernizációs hullámokon lovaglás, digitális átmenet, 4 százalék körüli egyenletes növekedés) ott jó kormányzati programokkal a lengyel előnyök behozhatók. „Az is igaz azonban, hogy ezek hiányában gyorsan és jelentősen elhúzhatnak mellettünk” – fogalmaz a cikkben.