Matolcsy György: Magyarországnak a 2020-as éveket is meg kell nyernie

A jegybank elnöke szerint folytatni kell az infláció elleni küzdelmet, amíg az infláció el nem éri az árstabilitást jelentő 3 százalékot. Hozzátette, hogy várhatóan jövőre megkezdődhet az infláció visszatérése a jegybanki toleranciasávba. Az MNB Monetáris Tanácsa kedden 100 bázispontos változtatással 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Matolcsy György a 2010 utáni időszakhoz képest teljesen más feltételekre, nagyobb kockázatokra, de nagyobb lehetőségekre is számít a következő években. A folyamatok hasonlítanak majd arra, mint ami a 20. század 40-es és 70-es éveiben volt, hiszen a katonai, az energetikai, a pénzügyi hadviselés hatásai egyszerre jelentkeznek. Magyarországnak ebben a helyzetben az infláció letörése mellett törekednie kell a költségvetési egyensúly és a folyó fizetési mérleg egyensúlyára, valamint olyan termelékenységi fordulatra, amely fenntarthatóvá teheti a felzárkózást – fogalmazott.

A jegybank elnöke újabb adóreformot is javasolt, hiszen Magyarországnak – mint mondta – zöld és digitális adórendszerre van szüksége, középpontjában forgalmi adókkal.

Hozzátette, hogy az MNB a következő hetekben 2 éves stabilitási programot készít, és hosszabb távon is hatékony együttműködésre készül a kormánnyal, mert az egyensúlyi helyzet megerősítéséhez mind a fiskális, mind a monetáris politika, mind az árszabályozás eszközeire szükség lesz.

Ha ez megvalósul, akkor Matolcsy György szerint Magyarország 2030-ra valóban meghaladhatja az EU fejlettségi szintjének átlagát. Amelyik állam az évtized elején bátor, kreatív kezdeményezésekkel egyszerre teremti meg az egyensúly és a felzárkózás lehetőségét, hosszabb távon is sikeres lesz – hangsúlyozta.

Az MNB alelnöke szerint az infláció az idén áprilisban és éves szinten is elérheti a 9 százalékot, jelentős részben az orosz-ukrán háború és az Oroszország elleni szankciók hatásai miatt. A magyar gazdaság alapjai ugyanakkor erősek, az első negyedéves GDP-növekedés megközelítheti a 8 százalékot, éves szinten meghaladhatja a 4 százalékot – tette hozzá Virág Barnabás. 

A monetáris szigorítás folytatódik, a következő hónapokban a kamatemelések mértékéről az inflációs kilátások mellett a magyar gazdaság környezetét meghatározó kockázatok alapján döntenek. A jegybank főképp a háború hatásait, a belső egyensúly megteremtését, valamint az uniós források hozzáférését értékeli majd – mondta az MNB-alelnök.