Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat.

Hirdetés

A Magyar Nemzet internetes oldalán hétfőn megjelent írásában Matolcsy György megállapította azt is, minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.

Az MNB elnöke különösen fontosnak nevezi a költségvetési hiány 3 százalék alatti GDP-arányos értéke és a tartósan, érzékelhetően csökkenő államadósság ráta helyreállítását, valamint  a piaci egyensúly ismételt elérését, amit 3 százalék körüli jegybanki inflációs cél fejez ki.  A munkaerőpiaci egyensúly és a folyó fizetési mérleg mutatóinál „csak” a jelenlegi helyzet megőrzése a feladat- állapítja meg.

Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak – emelte ki. Ezek akkor nyílnak meg, ha „először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a 3 százalék körüli (3-3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre 3 százalék alatt tartunk” – sürgeti a jegybank elnőke és hozzáfűzi: szükséges még a az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is.

Korábban írtuk

A forrásokat áttekintve kifejti: nem a költségvetés 3 százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók – összegzi álláspontját a jegybank elnöke.