Matolcsy György szerint sikeres a hitelközpontú válságkezelés
Sikeres Magyarországon a hitelközpontú válságkezelés, a magyar gazdaság újraindult, az ország az idei második negyedév végén elérte a 2019. év végi GDP-szintet – mondta Matolcsy György jegybankelnök az 59. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Budapesten.
Matolcsy György rámutatott: az előző, 2008-as pénzügyi válságból hat évig tartott a kilábalás, most nagyjából 15 hónap alatt túllendült a válságon a gazdaság. Ennek egyik oka, hogy Magyarország bajnok volt a hitelezésben, „hitelközpontú” volt kiegészítve a beruházásközpontúsággal.
Matolcsy György szerint a járvány hatására gyorsult a világgazdaság új szabályainak életbe lépése. Nehéz évtized jön, ebben az ország kiindulóhelyzete kedvező, mivel 10 sikeres év után van. A kilábalás gyorsasága Európán belül eltérő. A kilábalással az infláció is megjelent az egész világon: minél gyorsabb a kilábalás, annál gyorsabb az infláció. Az államadósságok a világon mindenhol megugrottak – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a jegybank a járvány kezdete óta több mint 10 ezer milliárd forint forrást nyújtott a magyar gazdaságnak. A jegybanki programok között kiemelte az Nhp Hajrá! célzott gazdaságélénkítő programot és az állampapír vásárlást, hozzátéve, hogy a magyar jegybank képes volt megnyitni a mérlegét. Óriási eredménynek nevezte, hogy a munkahelyeket sikerült megvédeni, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint idén a második negyedév végén.
Az új világrend gazdasági trendjei közé sorolta, hogy az digitális, kreatív, és zöld lesz 2030-ig. Egységesedés felé halad Eurázsia, Magyarországnak a kapu szerepet kell ebben betöltenie szavai szerint. Új megatrendek születnek, a korábbiak pedig felgyorsulnak: ide sorolta a pénz forradalmát, az érintésmentes gazdaságot, a digitalizációt, a zöld gazdasági átállást, az adatalapú gazdaság megerősödését, a regionalizációt, a technológiai vállalatok megerősödését, az online kereskedelmet, a biztonság és az egészséges életmód felértékelődését. A fogyasztói szokások megváltoznak, az értékesítésben kiesnek a közvetítők – sorolta.
Magyarországon a közösségi adatvagyon használatának szintje alacsony, ezen javítani kell. Adatreformra van szükség, amihez a kormány programja kell, a jegybank minden intézkedésben partner lesz – mondta.
Kitért arra, hogy hibrid pénzügyi rendszerek jönnek létre, a jegybank vizsgálja a digitális jegybankpénz (CDBC) bevezetésének lehetőségét. A digitális fizetések felgyorsulnak, Magyarország ebben élen jár az azonnali fizetési rendszer bevezetésével.
Az nyer a jegybankelnök szerint, aki gyorsan átveszi és megvalósítja az új technológiákat, vagy gyorsan kitalál újakat, és azokat az élet minden területén használja. Magyarország sikeréhez nélkülözhetetlennek nevezte az egészség felértékelődését, az új egészségipart.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, egyetemi tanár, a Közép-európai Egyetem Éghajlati és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke előadásában kiemelte: a klímaváltozás következménye a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása. A globális átlaghőmérséklet 125 ezer éve nem volt ilyen magas, és 3 millió éve nem volt olyan meleg a világon, mint most.
A klíma mindig változott a Földön, azonban az évszázad második felében várható meleg utoljára évmilliókkal ezelőtt fordult elő. A civilizáció egy bizonyos átlaghőmérsékletre van hangolva. Négy fokos hőmérséklet-emelkedéskor 40-szer lesz gyakoribb a hőhullám egy évszázadon belül, vagyis minden évre jutna ilyen – mondta. Sok változást a rossz helyzet ellenére lehet lassítani a kutatók szerint. Kiemelte: stabilizálni csak nettó nullára csökkentett szén-dioxid-kibocsátással lehet a felmelegedést.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a konferencia mindkét napján két-két panelbeszélgetés lesz, csütörtökön a bankvezérek kerekasztala és egy munkaerőpiaci panel, pénteken pedig egy makrogazdasági-versenyképességi, valamint egy európai uniós panelbeszélgetés várja majd az érdeklődőket.
Az élőben közvetített előadások és panelbeszélgetések mellett idén rekordszámú, összesen 22 tematikus szekció előadásával készültek, ezek a videók az MKT honlapján már elérhetőek. Az európai uniós szekcióban öt közép-európai jegybanki alelnök vitatja meg az euró bevezetésének kihívásait, de szó esik majd a koronavírus-járványnak a munkaerőpiacra, a kereskedelemre, az ipari értékláncokra, a startupokra, a nemzetközi kockázatokra, a versenyképességre vagy éppen a műkincs-kereskedelemre gyakorolt hatásairól is – ismertette. Hozzátette: 163 előadó, köztük miniszterek, államtitkárok, kutatók, elemzők fogadták el a társaság felkérését idén.
