Matolcsy György: túl vagyunk a nehezén

Hozzátette: Magyarország a negyedik helyen áll a járvány kezelésében az Európai Unióban egy hongkongi elemző műhely értékelése szerint, ami győzelemmel ér fel.

Elmondta, hogy az MNB hármas célrendszere közül az árstabilitás rendben van, a pénzügyi rendszer stabil, ez lehetővé teszi a gazdaságpolitika támogatását, ami a növekedés támogatását jelenti. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés jó alap, amire építeni lehet. Az április ugyan „brutális” hónap volt, de az ipar mélyrepülése mellett voltak jó hírek is, az építőipar például csak picivel esett vissza. Ennek révén a gazdaság a második negyedévben 7 százalékkal zsugorodhat, nem zuhant szakadékba. Ahhoz, hogy V-alakú kilábalás jöhessen, a harmadik és negyedévben fordulatra van szükség – mondta az MNB elnöke.

Kitért arra is, hogy a 15 bázispontos kamatcsökkentéssel újabb jelzést kívántak adni arra, hogy az MNB fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere a válság kezelésére, sőt elkerülésére. Magyarország megnyerheti 2020-at a növekedés, a munkahelyteremtés, a folyamatos tőkebevonás, a versenyképesség és a nemzeti öntudat szempontjából – hangsúlyozta a jegybankelnök.

Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai gyorsan megjelentek, az infláció a jegybanki célérték alá süllyedt. Az alelnök szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek az alacsony külső inflációs környezet valamint a szolgáltatások keresletcsökkenés miatt bekövetkező mérsékeltebb árazása miatt. A beruházásokat a növekedés kulcsának nevezte, az exportra termelő ágazatok helyreállása lassúbb lesz – mondta.

Virág Barnabás hangsúlyozta: a kamatvágás szimbolikus, diszkrét lépés, nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. A monetáris kondíciók óvatos finomhangolása történt, amivel jelezni kívánják, mennyire hangsúlyosnak tartják az árstabilitást és a gazdasági növekedés támogatását. Az alelnök szerint az eszköztár továbbra is megfelelő mozgásteret nyújt ahhoz, hogy a jegybank a kihívásokra reagáljon. Fontos, hogy a kamatcsökkentés a hozamgörbén minél szélesebb körben érvényesüljön, az eszköztár ezért a következő hetekben változhat. Az egyhetes betéti eszköznél az alapkamat csökkenéséhez hasonló elmozdulás indokolt – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az állampapír-vásárlás továbbra is aktív jegybanki eszköz, de védőhálónak tekintik.

Kandrács Csaba alelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a pénzügyi stabilitás és fegyelem erősebbnek bizonyult a koronavírusnál, a pénzügyi rendszer stabil, a jegybank semmiféle zavart nem tapasztalt a járvány alatt a pénzügyi rendszer működésében. A jegybank nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításoknál, sem a bankbetétek, sem a befektetési alapok, sem a hosszabb életbiztosítások, sem a nyugdíjpénztárak esetében, sőt egyes megtakarításoknál 10-15 százalékkal kisebb volt a kifizetés az előző év azonos időszakához képest. Ez mutatja, hogy az ügyfelek bizalma nem ingott meg, és az átmeneti veszélyhelyzetet nagyrészt tartalékaik felhasználása nélkül át tudták hidalni – mondta. Úgy vélte, minden feltétel adott, hogy a veszélyhelyzetet magunk mögött hagyva a hitelezési folyamatok és valamennyi pénzügyi piac ismét dinamikus növekedésnek induljon.

Patai Mihály alelnök kifejtette: a beruházási aktivitás szinten tartása az „archimedesi pont” ahhoz, hogy a magyar gazdaságban a harmadik negyedévben elinduljon a növekedés, és a negyedik negyedévben folytatódjon. Az elmúlt években a magyar beruházási ráta Európában az egyik legmagasabb, 28-29 százalék volt, ami bizonyos értelemben túlfűtöttnek is mondható, ezzel érkezett meg márciusban Magyarország a válságba – emlékeztetett. Kiemelte a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá és a növekedési kötvényvásárlási program beruházásokban játszott szerepét. Mint elmondta, zajlik a két program újragondolása, az, hogyan lehetne ezeket még gyorsabban, még nagyobb körben és még több féle célra felhasználni, néhány héten belül jelentkeznek a megújított programokkal – mondta.