Meg kell őrizni az uniós tagországok gazdasági szuverenitását
A megnövekedett költségvetési hiányok és adósságszintek kezelésére újfajta gyakorlatnak kell kialakulnia az Európai Unióban, ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy az Európai Bizottság a nemzeti szuverenitás újabb elemeit vegye át, vonja el a tagállamoktól – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Luxembourgban.Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: más országokkal együtt Magyarország is vissza akarja állítani gazdaságát arra a stabil növekedési pályára, amelyen a koronavírus-járványt megelőző időszakban volt.
Ezért is alapvető kérdés, hogy a jogkörök kihez kerülnek, valamint az, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányok határozzák meg, ne pedig az uniós bizottság, illetve egyéni alkuk vagy más preferenciák – húzta alá a pénzügyminiszter.
Elmondta: a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni hivatott új rendszer ürügy lenne az Európai Bizottságnak, hogy még erőteljesebben szóljon bele a tagállamok költségvetési politikájába, emellett – mint kiemelte – sérülhet az egyenlő bánásmód elve is.
„Az ilyen módosításokra vonatkozó tervek az európai egység köntösébe vannak bújtatva, de valójában az a céljuk, hogy elvegyék a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit” – fogalmazott.
Magyarország elkötelezett az európai együttműködés mellett, de a nemzeti szuverenitást, gazdasági önrendelkezésünket nem kívánja feladni – jelentette ki. A reform elfogadásának sürgetése nem mehet a szabályok kidolgozottságának és ezáltal a tagállamok érdekeinek rovására – hívta fel a figyelmet. A tárcavezető elmondta: ebben a kérdésben északi-déli megosztottság is van: az északiak több szigort, a déliek több rugalmasságot akarnak. Magyarország egy átgondolt, mindenki számára elfogadható rendszer kidolgozásában érdekelt – fejtette ki.
Fontosnak nevezte továbbá, hogy a tagországok érdekei érvényesülhessenek, és a gazdasági kormányzásban minél inkább a gazdasági növekedési pályák kialakítása, a célszerű és arányos adósságkezelés érvényesüljön. Közölte: ha valóban egy adósságközpontú reformcsomag kerül az asztalra, az Magyarországnak jó hír. Ha ugyanis ebben az évben is sikerül kezelnie a korábbi időszakról áthúzódó magas energiának okozta magasabb inflációt, akkor jó esély van arra, hogy a jövő évi hiányszintet a magyar kormány tartani tudja, ami a GDP 2,9 százalékát tenné ki.
Varga Mihály kijelentette továbbá: lehetővé kell tenni, különösen az Ukrajna szomszédságában fekvő országok számára, hogy a megnövekedett kiadásokat valamilyen formában le tudják vonni, el tudják számolni a hiányukból, beleértve a határvédelmi költségek elszámolhatóságát is. A kerítés megépítése óta Magyarország ez idáig 650 milliárd forintot költött a határvédelemre, és ehhez „nagyon szerény” hozzájárulást kapott csak az Európai Bizottságtól – emlékeztetett.
A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) értékelésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, folynak azok az egyeztetések, amelyek alapján Magyarország közelebb tud kerülni ahhoz, hogy a neki jogosan járó támogatásokat megkapja.
