Emlékeztettek, a magyar Országgyűlés idén októberben elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, mely 2023. november 8. napján hatályba is lépett. Ezzel a magyar építési beruházások tekintetében új fejezet kezdődött, amely nem csak a magyar építőipar aktív szereplőit, de a gazdaság szereplőit is közvetlenül érinti, rájuk számottevő hatást gyakorol. Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező, szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet 20 szakmai szervezet képviselője alkot.

Hirdetés

A tanács tagjai között szerepel az építési és közlekedési miniszter, a Magyar Államkincstár, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a MÁV Magyar Államvasutak, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Nemzeti Kulturális Tanács, a Nemzeti Vízművek Zrt., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Közbeszerzési Hatóság, az országos főépítész, a vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti bevett egyház, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), valamint Budapest Főváros Önkormányzata.

A tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tanács üléseit az elnök javaslatára évente legalább 6 alkalommal hívják össze.

A minisztérium közlése szerint a szervezet feladata, hogy előkészítse az állami építési beruházások típusonkénti (mély- és magasépítés, út- és vasútfejlesztés) tervezési és építési folyamatait, valamint az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszerét. Javaslatot tesz pályázatokban részt vevő tervezők és kivitelezők szakmai alkalmassági és értékelési rendszerének kialakításra és az építési beruházásokban részt vevő szakemberek képzésnek formájára és feltételeire.

Korábban írtuk