Csányi gyors gyarapodásának oka, hogy a tőzsdei felfutás eredményeként több mint duplájára nőtt jelentős részvényállományának értéke.

A harmadik helyezett Várszegi Gábor 100 milliárddal. Ő szintén jelentősen gyarapodott az egy évvel korábbi helyzethez képest, 26 milliárddal többet tudhat magáénak – köszönhetően a szintén tőzsdén jegyzett Fotex-érdekeltségeinek.

Érdekes, hogy a listán egyből a hetedik helyre került fel egy újonc, az 50 milliárdot felhalmozó Anka Márton, aki szoftverfejlesztésből szerzi vagyonát. Az első tíz közül vagyoncsökkenést mindössze a vegyépszeres Nagy Elek szenvedett el, akinek vagyona 2 milliárd forinttal csökkent.

Szintén újonc a huszadik helyezett, műkincskereskedő Zenik István. Az első száz között egyébként hat új nevet olvashatunk. Összességében a leggazdagabb magyarok jelentősen tudták korrigálni az előző évben elszenvedett vagyonveszteségeiket.

A gazdasági válság kirobbanásának évében ugyanis a listán szereplők összvagyona 379 milliárd forinttal esett, most viszont 257 milliárdos növekedést tudtak elérni. Különösen nagy gyarapodást értek el a lista első tíz helyén állók. Emelkedett a belépési küszöb is: immár legalább 4,3 milliárd forintos vagyonra volt szükség, hogy valaki bekerülhessen a száz leggazdagabb közé.

Az elmúlt évek listái egyre inkább azt mutatják, hogy átrendeződik a hazai leggazdagabbak köre. Míg a kilencvenes évek elején még jelentős hányadot képviseltek a rendszerváltás haszonélvezői, napjainkban egyre inkább átveszik helyüket az elmúlt évtized sikeres ingatlanpiaci, pénzügyi, informatikai vállalkozói.

A száz leggazdagabb magyar mintegy fele pedig már családi vállalkozás.

* * *

A tíz leggazdagabb magyar

Név

vagyon

(milliárd forint)

gyarapodás

(milliárd forint)

Demján Sándor

150

+10

Csányi Sándor

120

+70

Várszegi Gábor

100

+26

Leisztinger Tamás

80

+11,5

Széles Gábor

73,5

+3,5

Veres Tibor

68

+4

Anka Márton

50

+50

Wáberer György

49

+1

Nagy Elek

43

-2

Kovács Gábor

41

+1