Megszavazták Budapest jövő évi költségvetését
Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2025-ös büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 434 milliárd 694 millió 876 ezer forintban határozta meg. Igennel szavazott Karácsony Gergely főpolgármester; a DK, az MSZP, a Párbeszéd-Zöldek, a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom képviselői.
A Karácsony Gergely által jegyzett javaslatot így végül 20 igen szavazattal, a Fidesz-KDNP-frakció képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadta el a közgyűlés. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt három képviselője a szavazások megkezdése előtt távozott az ülésteremből.
Az elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 422 milliárd 544 millió 893 ezer forintban, kiadásait 426 milliárd 269 millió 12 ezer forintban állapítja meg. A 3 milliárd 724 millió 119 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével finanszírozzák. Hiteltörlesztés kiadásaira 7 milliárd 466 millió 9 ezer forintot fordítanak.
Az elfogadott büdzsé azzal számol, hogy a főváros csak annyit fizet meg a jövőre esedékes szolidaritási hozzájárulásból, amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására.
Karácsony Gergely az elfogadott javaslatban azt írta: Budapest költségvetési helyzete „fenntarthatatlan”, és az évről évre növekvő kormányzati elvonások 2025-re azt eredményezik, hogy a pénzügyi helyzettel kapcsolatos kérdés már így hangzik: megmaradhat-e Budapest önrendelkezése?
„Olyan költségvetést terjesztünk a Fővárosi Közgyűlés elé, amellyel egy végletekig kivéreztetett város nem csak a működőképességéért, de az önrendelkezéséért is megküzd” – fogalmazott.
Mint írta, a jövő évi szolidaritási hozzájárulás megfizetését a kormányzat által biztosított feladatellátási normatíva összegével megegyező mértékben tervezték, s ezzel képesek „egy működőképesség határán lévő költségvetést megalkotni”.
Amennyiben a „kormány működtetésére” befizetnék a jövőre esedékes szolidaritási hozzájárulási összeget, akkor 50 milliárd forinttal többet szednek el Budapesttől, mint amit kötelező feladatokra kap a város – mutatott rá Karácsony Gergely emlékeztetve arra, hogy az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás kapcsán indított perben hozott határozatában kimondta: a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, összeütközésbe kerülhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával„.
Ezért a tervezéskor a közszolgáltatások csökkentése nélkül csak azzal lehet számolni, hogy nem lehet nettó befizető a város a kormány irányába – írta Karácsony Gergely.
A vitában szólt arról is, rendszeresen felmerül kérdésként, hogy hol van a főváros pénzügyi tartaléka, erre a válasz: a központi költségvetésben, ugyanis az előző ciklusban az állam 277 milliárd forintot vont el a fővárostól.
Elmondta, a költségvetés tervezésekor az Alkotmánybíróság döntéséből indultak ki, és nem az a dolguk, hogy egy ki sem hirdetett elvonást betervezzenek a költségvetésbe, hanem az, hogy az alkotmányos álláspontot képviselve, a város működőképességét biztosítva terjesszék be a költségvetést. A főváros az elmúlt években kiszámítható bérpolitikát folytatott, és a szakszervezetekkel megkötötték a megállapodást a jövő évi béremelés mértékéről, a költségvetés pedig tartalmazza a béremeléshez szükséges forrásokat.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) szerint ha a közgyűlés ”tiszás, DK-s többsége„ elfogadja a költségvetést, Budapestnek lesz egy elfogadott, de törvénytelen büdzséje. Felhívta a figyelmet: a jövő évi állami költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, de a szolidaritási hozzájárulás mértéke a képlet alapján kiszámolható, vagyis tudható, mennyit kellene fizetnie a fővárosnak, de a városvezetés úgy döntött, ezt nem fogja befizetni.
Kitért arra is, a Tisza Párt azzal zsarolta a főpolgármestert, hogy nem szavaz meg semmit, amíg nincs a fővárosi önkormányzatnak új szervezeti és működési szabályzata, de Karácsony Gergely most eleget tesz a Tisza zsarolásának.
A költségvetés elfogadása után a képviselők megerősítették a fővárosi önkormányzat és a tulajdonában álló cégnél vagy fenntartásában lévő intézménynél működő reprezentatív szakszervezetek között már korábban létrejött, a 2025-2029. évekre szóló bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodást. A béremeléshez a most elfogadott 2025-ös büdzsé biztosít forrást.
Ugyancsak a költségvetéshez kapcsolódóan a képviselők – egyhangúlag – döntöttek a fővárosi lakásrezsi-támogatási rendelet módosításáról, és így január elsejétől a díjtámogatás a korábbi havi 2000 forintról 3000-re, azaz évi 24 ezerről évi 36 ezer forintra nő. A két díjtámogatás igénybevételére jogosult budapesti háztartások támogatása havi 4000 forintról 6000-re, azaz évi 72 ezer forintra nő. A módosítással az öregségi nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a jogosultsági határt is megemelték. Így azok az igénylők jogosultak a díjtámogatásra, akiknek (vagy a velük egy háztartásban élő) havi ellátási összege nem haladja meg a 220 ezer forintot, és ezen belül két díjtámogatásra jogosultak azok, akik havi ellátási összege nem haladja meg a 130 ezer forintot.
A képviselők – 20 igennel és 10 nem szavazat ellenében – jóváhagyták a fővárosi önkormányzat jövő évre vonatkozó folyószámla-hitelkeretét. A fővárosnak ”tartalékra van szüksége a likviditásának folyamatos, biztonságos fenntartása érdekében„, ezért az OTP-vel létrejövő szerződés szerint az önkormányzat 40 milliárdos folyószámla-hitelkeretet vesz igénybe 2025. február 2-től február 28-ig, 50 milliárd forintosat március 1-től 31-ig, 60 milliárdosat április 1-től szeptember 19-ig, és szeptember 20-tól december 31-ig 50 milliárdosat.
A folyószámla-hitelkeretről szóló szerződés becsült forrásigényének fedezete 1 milliárd 791 millió 658 ezer forint.
