Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A projekt támogatói, köztük Emmanuel Macron francia elnök, azzal érvelnek, hogy a beruházás valójában növeli az Európai Unió energiafüggetlenségét. A Framatome alelnöke, Lionel Gaiffe a Politicónak kifejtette: bár a megoldás „nem tökéletes”, mégis lehetővé tenné, hogy Európa gyorsan csökkentse függőségét az oroszországi importtól, mivel a gyártás az unió területén történne. Jelenleg öt uniós tagállamban 19 szovjet típusú reaktor működik, amelyek ellátása még mindig közvetlenül Oroszországtól függ. A francia cég szerint a cél egy 100 százalékban szuverén európai megoldás kidolgozása, amelyhez „átmenetileg szükség van az orosz licencekre”.

Németországban azonban, különösen Friedrich Merz kancellár kormányra kerülése óta, komoly a bizonytalanság az elképzeléssel kapcsolatban. A német hatóságok tartanak az orosz kémektől és a szabotázsakcióktól. Christian Meyer, Alsó-Szászország környezetvédelmi minisztere emlékeztetett a Gazprom korábbi példájára, amikor az orosz gázóriás stratégiai tárolókat szerzett meg Németországban, majd a válság idején hagyta azokat kiürülni, hogy így politikai nyomást gyakoroljon Berlinre.

„Most az fenyeget bennünket, hogy hasonló hibát követünk el a Roszatommal” – idézi a minisztert a Politico.

Kapcsolódó cikkünk

A német szövetségi kormány számára a döntés jogilag és politikailag is rendkívül kényes. Egy 2023-as szakértői jelentés már korábban arra figyelmeztetett: az orosz részvétel lehetővé tenné Moszkva számára, hogy kényes technológiai folyamatokba lásson bele, vagy akár közvetlenül befolyásolja az üzemmel kapcsolatban hozott biztonsági döntéseket.

A Framatome ugyanakkor intenzív lobbitevékenységbe kezdett, és olyan tanácsadókat bízott meg, akik szoros kapcsolatokat ápolnak a német politikai elittel, köztük a CDU és az SPD korábbi tisztségviselőivel.

Miközben Brüsszel elviekben az orosz energiaforrások teljes kivezetésén dolgozik, a nukleáris ipart eddig nem sújtották uniós szankciók. Ez lehetővé teszi a Framatome számára, hogy olyan hosszú távú szerződéseket kössön, mint amilyeneket már aláírt Szlovákiával vagy éppen a Paksi Atomerőművel. A francia cég tervei szerint 2027-től szállítanának fűtőelemeket a térségbe, de a lingeni projekt sorsa továbbra is a német közbiztonsági szervek és a kormány végső döntésétől függ. A téma számukra nem csupán technológiai, hanem egy olyan kereskedelmi és gazdasági háború része is, ahol a francia és az amerikai beszállítók versengenek az európai piacért.