Migráns? Nem. Munkás

Forrnak az indulatok a külföldi vendégmunkások körül. Pár hete a hajdú­szo­bosz­lói hírek borzolták a kedélyeket – az üdülővárosban a tervezett munkásszálló, illetve az apartmanokat kibérlő vendégmunkások miatt háborogtak, ami aztán politikai csatározássá fajult. Az ügy szomorú mellékszála, hogy a Facebook-csoportokban egymást hergelő helyiek között villámgyorsan körbeszaladt a hír: külföldi munkások támadtak egy párra, a nőt többen megerőszakolták, aki ebbe bele is halt, a férfit pedig jelenleg is az intenzíven ápolják. Bár később a rendőrség tisztázta az esetet, a Police.hu-n megjelent közlemény úgy fogalmaz, „a hír valótlan! A rendőrök adatgyűjtést végeztek, ami alapján semmilyen bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Külföldi vendégmunkásokkal összefüggésben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra az elmúlt időszakban nem érkezett bejelentés, rendőri intézkedésre sem került sor.” Az ügyben Hajdúszoboszló polgármestere is megnyilvánult. „Minden valóságot nélkülöz az a hazugságáradat, mely az utóbbi napban országosan szétterjedt a közösségi felületeken. Senkit sem bántalmaztak és nem erőszakoltak meg az itt lévő vendégmunkások. Akik ezt osztják, azok súlyosan vétenek Hajdúszoboszló jó híre ellen” – írta Czeglédi Gyula a Facebookon.

Hogy lett a munkásból migráns?

Az ellenzék kapva kapott a a hajdúszoboszlói indulatokon.

„A kontár tolvajkormány áldásos tevékenysége sok százezer magyar munkavállalót űzött Nyugatra. Az így kialakult munkaerőhiányon részben javíthatott volna, ha közmunka helyett oktatják a hátrányos helyzetű embereket, de a felnőttképzésre adott EU-s sok-sok milliárdot egyszerűen szétlopták. Maradnak az ázsiai migránsok, akikre azoknak az akkumulátor- és autógyártó multiknak van szüksége, akiket százmilliárdokkal támogattak Orbánék. És akiken néhány munkaerő-kölcsönző milliárdokat keres” – ezeket a sorokat Hadházy Ákos országgyűlési képviselő közölte Facebook-oldalán.

Tömören összefoglalva ott van benne minden csúsztatás, amire az ellenzék legújabb kampányát építi: vendégmunkás = migráns, és hogy azért van vendégmunkásokra szükség, mert a magyarok elmentek külföldre dolgozni. A kormányt támadó alpáribb Facebook-csoportokban ezt megfejelik azzal, hogy a vendégmunkások elveszik a munkánkat, és/vagy még meg is erőszakolnak, de még az intelligensebb oldalakon is bele lehet futni olyan sejtetésekbe, mint hogy „hol fog ez az 500 ezer migráns lakni? Azért magasak a hitelkamatok és azért szűnik meg a csok és a babaváró, hogy kiárazzák a magyarokat a lakáspiacról? Falun azért maradt meg a csok, hogy a migránsok olcsón tudjanak házakat venni a gyárak körül? A magyar vidéket elárasztják a migránsok? A Fidesz lakosságcserét hajt végre az akkumulátorgyárak körül?” – szól a kérdésekbe csomagolt állítás.

Látványos az igyekezet, hogy a migráns témát valahogy saját hasznukra fordítsák, még logikai bukfencek árán is.

Kicsi és ordas hazugságok

Ami a tényeket illeti: rosszindulatú csúsztatás a vendégmunkást migránsnak nevezni, elvégre az egyetlen közös e kettőben az, hogy külföldről érkeznek. Míg utóbbiak illegálisan, ellenőrzés és okmányok nélkül, a határzáron átkúszva-mászva azzal a céllal, hogy tartósan letelepedjenek Európában, addig a vendégmunkásokat alapos átvilágítás után hozzák be az arra jogosult munkaerő-közvetítő cégek, jellemzően szerződésben rögzített időtartamra.

– Az összes potenciális munkavállaló szigorú idegenrendészeti átvilágításon esik át, amely nemcsak azt vizsgálja, hogy az illető jelenleg körözés alatt áll-e, hanem minden lehetséges rendszerben ellenőrzi, hogy van-e múltbeli bűnözői háttere – mondja a Demokratának Garai Bence, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Krew tulajdonosa. Azt is elárulja lapunknak, erkölcsi bizonyítvánnyal, végzettséget igazoló oklevelekkel kell rendelkeznie annak, akit ez a szigorú rendszer átenged.

Beérkezésük után pedig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény vonatkozik rájuk, amely az egyik legrigorózusabb ilyen jogszabály Európában. Kimondja például, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal kell betölteni a vonatkozó az állásokat. Ha viszont nincs szabad magyar munkaerő, akkor először a környező országbelieket veszik számításba, harmadik országbeliek foglalkoztatása csak ezután lehet indokolt.

Paradox módon a korábban a migráció mellett kardoskodó baloldal nem átall előhozakodni a francia és német gettókkal, rámutatva, hogy ezek úgy jöttek létre, hogy a 70-es években elkezdtek ide vendégmunkásokat befogadni. Pedig a hazai jogszabályok épp ebből is tanulva úgy lettek megalkotva, hogy ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. Tiltják a vendégmunkások letelepedését, családegyesítését, valamint 2 plusz 1, azaz összességében 3 évben maximálják a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát. Ilyen keretek között még akkor is kordában tartható a folyamat, ha csakugyan 500 ezer vendégmunkást kell a jövőben behozni, ahogy arról Orbán Viktor beszélt.

Hazugság az is, hogy azért volna szükség külföldi munkaerőre, mert tömegesen költöznek el a magyarok. A valóság ezzel szemben az, hogy sorozatban hetedik éve, 2016 óta többen települnek haza magyar állampolgárok, mint ahányan kivándorolnak. A KSH adatai szerint tavaly összesen 35 950-en vándoroltak be Magyarországra. Ebből 21 900-an olyanok, akik itt születtek, aztán legalább 12 hónapra elhagyták az országot, most pedig visszajöttek. Több mint 14 ezren vannak azok is, akik külföldön született magyar állampolgárok, de valamilyen okból Magyarországra költöztek. Ezzel szemben 2022-ben 26 500 magyar állampolgár költözött el Magyarországról, miközben a lakosságszámhoz viszonyítva innen vándorolnak ki a legkevesebben a kelet-európai országok közül. Jellemző, hogy a kiürülő országgal riogatók rendre 8-9 éves adatokat rángatnak elő.

Nem sok vizet zavarnak

Középkorú mongol férfiak cigarettáznak Oroszlányban, a Fürst Sándor és a Mátyás király utca sarkán. A helyiek azt mondják, hozzászoktak már a Közép-Ázsiából érkezőkhöz, sőt vietnámiakkal is gyakran találkozni ezen a környéken. A Mátyás király utca elejét elfoglaló jókora épület ugyanis munkásszállás – egy a sokból, amelyeket az egykori bányászvárosba telepítettek, hogy az itteni és a tatabányai ipari parkok, termelő cégek távolról érkező munkásainak szállást biztosítson.

– Nem sok vizet zavarnak, legfeljebb a dohányboltban vagy a Tescóban lehet velük összefutni – mondja a Demokratának Szécsi Erika, aki a munkásszállótól 200-300 méterre lakik egy társasházban. Hozzáteszi, az oroszlányi Facebook-csoportokban sokszor panaszkodnak a helyiek, főleg arra, hogy az ukrán munkások hangoskodnak, de összességében itt nyoma sincs a hajdúszoboszlói indulatoknak. Szécsi Erika elmondja, egy helyi gyárban még az is előfordult, hogy amikor néhány frissen érkezett vietnáminak az első két heti próbamunkáért nagyon keveset fizetett a munkaadó, magyar kollégáik összefogtak, és elvitték őket bevásárolni, hogy kihúzzák valahogy a kezdeti nehéz időszakot.

A városban és környékén működő vállalkozások már öt évvel ezelőtt azzal számoltak, hogy az üzemcsarnokok és egyéb kiszolgáló épületek területe közel 40 ezer négyzetméterrel bővül, és legalább 1550 új munkahely jön létre a korábbi 6000 után, mindezt egy húszezer lakosú városban. Nem véletlen, hogy a Béke Szállót már 2017-ben megvásárolta egy élelmes cég az oroszlányi önkormányzat ingatlankezelőjétől, azzal kalkulálva, hogy az oroszlányi ipari park növekvő munkaerőigénye miatt a beruházás tíz évnél hamarabb megtérül, főleg úgy, hogy a városban már évekkel ezelőtt gyakorlatilag elfogytak a bérelhető, illetve megvásárolható lakások.

Országosan sem jobb a helyzet. Miközben a foglalkoztatottság rekordokat dönt, itthoni tartalékok már alig vannak, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma, az év hetedik hónapjában 227341 fő szerepelt a nyilvántartásban.

– Annyira nincs már szabad munkaerő, hogy az ár másodlagos szempont lett, hiszen a drágább munkavállalóval elvégeztetett munkát még be lehet árazni a piacon, ám ez az el nem végzett munkáról nem mondható el – mondja lapunknak Garai Bence, hozzátéve, hacsak egy nagyon durva válság nem forgatja fel a munkaerőpiacot, továbbra is azok a cégek tudnak versenyképesek maradni, ahol megbízható és megfizethető munkaerő dolgozik.

A cégvezető azt is elárulja, hogy meglepően erős az igény a munkaadók körében a külföldi munkaerő iránt; akiket eddig megkerestek, nyolcvan százalékuk azonnal ajánlatot kért tőlük, és az sem riasztja el őket, hogy a munkaerő-közvetítés fejenkénti költsége egyébként meglehetősen drága, alsó hangon 800-1100 euró között mozog. Persze ez annak tükrében érthető, hogy már tavaly az első negyedévben 87 ezer állás volt betöltetlen Magyarországon, 39 százalékkal több, mint 2021-ben. Vagyis a cégek fennmaradása gyakran azon múlik, hogy sikerül-e külföldről pótolni a dolgos kezeket. Eddig zökkenőmentesen zajlott a folyamat, és minden esély meg is van a sikerre. Míg 2019-ben 38839 külföldi kapta meg az engedélyt, hogy munkát vállaljon Magyarországon, addig tavaly már több mint duplája, 80032 fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók száma.

Az integrációval eddig kirívó problémák nem voltak, a kockázatok között szerepel ugyanakkor az is, hogy a lakosság hangulata a vendégmunkások ellen fordul. Szemlátomást erre játszik most minden erővel az ellenzék. Az ország nagy intelligenciatesztje előtt állunk: vajon fel tudják-e ismerni az emberek a különbséget migráns és vendégmunkás között? Ha igen, akkor zökkenőmentesen megy majd a jövőben érkezők beilleszkedése. Ha nem, abba belegondolni is rossz. Az eszkalálódó feszültségek miatt a kormány vélhetően eláll a külföldről behozott munkaerő támogatásától, de abba a gazdaság előbb-utóbb belerokkan.