Mindent átírt az Otthon Start

A tavalyi stabilizáció után új növekedési ciklus kezdődött a hazai ingatlanfejlesztésben. A folyamatok mögött az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint három tényező áll:

• makrogazdasági fordulat csökkenő inflációval és mérséklődő kamatokkal;
• kormányzati programok, így az Otthon Start hitelprogram vagy zöld fejlesztési ösztönzők
• és a régiós integráció, az erősödő magyar és közép-európai tőke.

– Az ipari beruházások nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is új korszakot nyitottak – mondta a Demokratának az ingatlanfejlesztés napja apropóján Takács Ernő, az IFK elnöke.

Takács Ernő az évet értékelve azt mondta, jól kirajzolódik, hogy az ország nemcsak gyártani tud, hanem kiszolgálni is – logisztikával, infrastruktúrával és magas minőségű ipari fejlesztésekkel. A CBRE adatai szerint idén 800 millió eurós befektetési forgalom várható, ami a tavalyi 400 millió euró kétszerese, 2026-ban pedig újra elérheti az egymilliárd eurót.

Előrelépés az Otthon Starttal

Az IFK elnöke jelezte, a befektetési piacon jelenleg a magyar tőke dominál, de erősödik a régiós – zömében cseh – és az unión kívüli szerepvállalás, miközben a nyugat-európai befektetők aktivitása mérsékeltebb. Az osztrákok visszatérése és a kínai beruházások előretörése – különösen az akkumulátor- és elektromobilitási iparban – új irányokat adhat a piacnak.

A legtöbbeket érintő lakásügyben óriási előrelépés történt: az idei évet nyugodtan lehet a lakáspiaci fordulat évének is nevezni. A kedvező év közbeni folyamatok után ugyanis az Otthon Start program államilag támogatott, 3 százalékos hitellehetősége új lendületet adott a használt és az új lakások piacának is.

Takács Ernő kiemelten fontosnak tartja a programot támogató többi lépést, így

az 5 százalékos lakásáfa véglegesítését vagy a 250 lakás feletti, „Otthon Start-kompatibilis” projektek kiemelt beruházási státuszát,

amely ösztönzi a nagyobb fejlesztéseket. Ráadásul 2026-tól a társasházi építményi jog bevezetésével jogilag védett pozíciót kapnak azok is, akik tervezőasztalról vásárolnak új lakást. Mindez tovább erősítheti a finanszírozhatóságot és a bizalmat.

Erősödő vidék

A növekedés motorját az ipari beruházások adják: a teljes ipari ingatlanállomány ma már meghaladja a 17 millió négyzetmétert, emellett 2,5 millió négyzetméternyi fejlesztés van folyamatban. A korábbi időszakokkal ellentétben különösen vidéken erős kereslet, ahol szeptember végére már negyedével meghaladta a tavalyi egész éves szintet. A kiemelt régiók közé tartozik Észak-Magyarország, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, ahol az autópályák és a hidak építése új befektetési hullámot indított el. Az egyetemi városok szerepe is felértékelődik.

Debrecen a mintapélda. Az ipari, lakó- és kiskereskedelmi fejlesztések összehangolásával megvalósuló városfejlesztési modell erősíti a vidéki nagyvárosok pozícióját és csökkenti Budapest központi szerepét

– hangsúlyozta Takács Ernő. Hozzátette, a jövő ipari beruházásai nem egyszerűen gyártóüzemek, hanem összetett technológiai és logisztikai központok, amelyek új lakhatási igényeket hoznak magukkal a környező településeken.

Funkciót váltó irodaházak

Az irodapiac meghatározó beruházásai az év végétől kezdve sorra kapják a használatbavételi engedélyeket. Nagy mozgások várhatók: az új irodanegyedek Budapest XI. és XIV. kerületében hamarosan élettel telnek meg, míg jövő évtől a belső kerületekben az állami intézmények átköltözése miatt a kihasználatlanság érdemben emelkedhet. Ez egyre több tulajdonost ösztönöz váltásra: sok irodaház alakul át szállodává vagy kap valamilyen lakófunkciót.

Mindeközben a turizmus is újra erős. Budapest nemzetközi vendégforgalma ismét a 2019-es szint fölött van, noha a szállodakapacitás még mindig elmarad a régiós viszonyításként tekintett Bécs vagy Prága szintjétől.

A fővárosban jelenleg körülbelül 27 ezer szoba működik, szemben a prágai 37 ezres és a bécsi 43 ezres kínálattal.

Idén Budapesten 800 új szoba nyílik, de a következő két évben további 2200 szobával gazdagodik a magyar főváros hotelkínálata.