MNB: nem változott az alapkamat
A monetáris tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a korábbiaknál 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében, amelyet a keddi kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tettek közzé.A testület arról is döntött, hogy a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 18 százalékról 17 százalékra csökkenti szerdai hatállyal.
Az MNB határozatát azzal indokolta: a kockázati környezet tartós javulása lehetővé teszi, hogy a jegybank további lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációja felé.
A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban tovább szűkítette, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
A jegybank közleményében előrevetítette, hogy a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további közelítését az alapkamathoz.
A monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ez biztosítja ugyanis az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható elérését.
A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez – húzták alá.
Az MNB szerint az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében tartósan és jelentős mértékben javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása. A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovagyűrűző hatásai. A feltörekvő piacok befektetői megítélése általánosan erősödött. Az európai energiaválság kockázata csökkent, miközben Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege nagymértékű és trendszerű javulást mutat. A hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil – fejtették ki.
Kiemelték, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 márciusában két év után ismét pozitívvá vált, idén pedig várhatóan 3-4 százalék közé csökken a folyó fizetési mérleg hiánya. A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a cserearányok kedvezőbbé válása, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll – magyarázták.
A monetáris testület megállapította, hogy a költségvetési hiány idén tovább mérséklődik, az előirányzat 3,9 százalék. Az államadósság-ráta 2023 végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet – fűzték hozzá.
A jegybanknál úgy látják, hogy a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. A következő hónapokban várhatóan tovább folytatódik a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése, amihez az év közepétől a bázishatások erősödése is érdemben hozzájárul – hangsúlyozták. Az infláció 2023-ban 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – vetítették előre.
A gazdasági növekedés újbóli élénkülése az év második felében várható az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan – állapította meg a tanács. A GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül – tették hozzá.
