MNB: nem változott az alapkamat, tovább szűkült a kamatfolyosó
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek alsó széle 50 bázisponttal 12,00 százalékra, felső széle 16,5 százalékról 250 bázisponttal, 14,0 százalékra csökken.Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.
Normalizálódott a kamatkörnyezet
A monetáris tanács az effektív ráta 100 bázispontos csökkentésével lezárta a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját, összezárt az alapkamat és az egynapos betéti gyorstender kamata – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.
A döntést követően a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá – tette hozzá. Egyúttal döntöttek a jegybanki kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről, az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.
Az alelnök rámutatott: a 2022. október közepe óta bevezetett intézkedéscsomaggal megvalósult a fokozatos és óvatos kamatcsökkentés, fennmaradt a pénzügyi piacok stabilitása, a lépések stabilizálták az árfolyamot, és hozzájárultak az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez.
Virág Barnabás elmondta, hogy az infláció egyértelműen csökkenő pályára állt, azonban még mindig elfogadhatatlanul magas. A szigorú monetáris kondíciókat változatlanul szükségesnek nevezte az árstabilitás fenntartható elérése érdekében.
A jegybanki eszköztár átalakul és egyszerűsödik, a jegybank szeptember végével megszünteti az egynapos betéti gyorstendert.
Október elsejétől a tartalékszámla a bankok számára korlátlanul rendelkezésre áll, ezzel a monetáris politika irányadó eszközévé válik – közölte.
Kitért arra, hogy a dezinfláció széles körben zajlik, az év végén várhatóan 7-8 százalék közötti tartományban alakul az infláció. Idén éves átlagban 17,6-18,1 százalék között alakulhat a mutató. A reálkamat szeptemberben pozitív tartományba kerül, és azt követően fokozatosan emelkedik.
A hazai gazdaság teljesítménye az idén mínusz fél és plusz fél százalék közötti lehet, 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0-4,0 százalékkal bővül. A tanács szerint az inflációs kockázatok fölfelé, a növekedést övező kockázatok inkább lefelé mutatnak, ezért továbbra is körültekintő monetáris politikára van szükség.
A jövő évtől kiegyensúlyozott szerkezetű gazdasági növekedés várható a jegybank szerint, a külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulása folytatódott az energia és nem energia tételek javulásával. Kulcsfontosságúnak nevezte a dezinflációs pálya folytatásához az óvatosságot és az adatvezérelt döntéshozatalt.
Kérdésre közölte: az alapkamatot év végéig a makrogazdasági adatok, az inflációs pálya alakulása és a pénzpiaci környezet alakulása folyamatos értékelésével alakítják majd ki, a piaci várakozások 11 százalék környékén szóródnak. A kormány és a jegybank szorosan együttműködik az infláció letörése érdekében, „egy platformon állnak” – jelentette ki. Megjegyezte: a magas infláció megölte a gazdasági növekedést az elmúlt időszakban. Az alelnök úgy vélte, makrogazdasági oldalról nem indokolt leminősítés a hitelminősítők részéről, ez szerinte nem várható.
