Moody's: Stabil a magyar és a legtöbb európai bankrendszer kilátása

A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy az általa vizsgált 14 európai bankszektor közül az észt, a lett és a litván bankrendszerre negatív kilátást tart érvényben, mivel várakozása szerint az ukrajnai válság és a háború miatt Oroszország ellen érvénybe léptetett szankciók a balti köztársaságokban az európai átlagnál magasabb inflációt és alacsonyabb gazdasági növekedést okoznak. A Moody’s a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák, az osztrák, a finn, az ír, a portugál és a ciprusi bankrendszerre stabil kilátást tart érvényben.

Norvégia és Görögország bankrendszerének kilátása pozitív a Moody’s besorolási listáján.

Szerdai szektorelemzésében a Moody’s közölte, hogy a magyar bankrendszerre stabil kilátást tart érvényben, és ez azt a várakozását tükrözi, hogy a következő 12-18 hónapban folytatódik a magyar gazdaság kilábalása a koronavírus-járvány sokkjából, jóllehet az ukrajnai háború inflációs és ellátási hatásai miatt az eddigieknél lassabb ütemben.

A Moody’s lefelé módosított előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,8 százalékkal nő a tavaly mért 7,1 százalékos bővülés után. A cég az ukrajnai háború előtt 4,8 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re a magyar gazdaságban.

A londoni elemzői közösségben vannak ennél számottevően derűlátóbb előrejelzések is a magyar gazdaság idei teljesítményére.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Londonban bemutatott, az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított új regionális előrejelzésében 2022-re 3,5 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsített. Ez az EBRD előző prognózisában szereplő ütemhez képest 1,3 százalékponttal rontott becslés.

A bank jövőre már 4,5 százalékos növekedéssel számol a magyar gazdaságban.

A Moody’s szerdai szektorelemzése szerint a magyar gazdaság növekedésének lassulása, a magas infláció és az emelkedő kamatok összeadódó hatása szűkíti a magyar bankok üzleti lehetőségeit a következő hónapokban.

A hitelminősítő várakozása az, hogy a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének növekedése az idén 6 százalék körülire lassul a tavalyi nagyon magas – a vállalati szektorban 12 százalékos, a háztartási szektorban 15 százalékos – bővülési ütemről.

A meredek jegybanki kamatemelések és az ingatlanárak ugyancsak meredek emelkedése várhatóan visszafogja a jelzáloghitelezés növekedését is – áll a Moody’s szerdai elemzésében.

A Moody’s ebben a környezetben a magyar bankrendszer nem teljesítő követelésállományának mérsékelt emelkedésével számol, tekintettel arra, hogy a beszállítói oldalon jelentkező hiányok negatívan érintenek bizonyos ágazatokat, egyes adósok küszködnek az emelkedő kamatok miatt, emellett június végén lejárnak a koronavírus-járvány idején érvénybe léptetett törlesztési moratóriumok.

A hitelminősítő várakozása szerint ugyanakkor megakadályozza a hitelállomány minőségének jelentősebb romlását a magánszektor alacsony adósságterhe, valamint az a tény, hogy a magyar bankszektoron belül magas a rögzített kamatozású kinnlevőségek aránya és feszesek a hitelfolyósítási előírások.

A jelzálog-kinnlevőségeken belül különösen magas a rögzített kamatozású hitelek aránya, és ez alátámasztja e hitelek teljesítményét – áll a Moody’s szerdai elemzésében. A cég adatai szerint a magyar bankrendszerben a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a bruttó követelésállomány 3,3 százaléka volt december végén az egy évvel korábban mért 3,5 százalék után.

A magyar bankok hitelveszteségi tartalékai bőségesek, és száz százalékban fedezik a nem teljesítő kinnlevőségeket – hangsúlyozza a Moody’s.

A Moody’s által besorolással ellátott magyar bankok eszközállomány-súlyozású átlagos betéti osztályzata a cég szerdai kimutatása alapján „Baa1”, amely egy fokozattal jobb a magyar államadós-minősítésnél. A Moody’s tavaly szeptemberben egy fokozattal, az addigi „Baa3”-ról a jelenleg is érvényes „Baa2”-re javította a magyar államadós-osztályzat besorolását.

A szuverén osztályzat kilátása – a magyar bankrendszerre érvényben tartott kilátással egyezően – stabil.