Mostantól az újraindításé a főszerep Magyarországon
Eredményesen zárult a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig számos új lehetőséget és támogatást jelent majd a magyar vállalkozásoknak – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői online sajtótájékoztatóján.
György László felidézte: 2020 tavaszán a kormány célja az volt, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyit a vírus tönkretesz. Decembertől ismét 4 és fél millióan dolgoznak Magyarországon, ezért mostantól az újraindításé a főszerep – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt harminc évben a járvány előtti három év volt a legjobb a munkahelyek és a bérek szempontjából, ezért a családok és a vállalkozások több tartalékkal, a 2007-2008-as válsághoz képest kevésbé kitetten nézhettek szembe a járvánnyal.
Félő volt, hogy a koronavírus-járvány nemcsak az emberéleteket fenyegeti, hanem gazdasági válsághoz is vezet, tömeges cégbedőléseket és tömeges munkanélküliséget okoz, de a gazdaságvédelmi intézkedéseknek és a vállalkozóknak köszönhetően ez nem így lett – fogalmazott az államtitkár.
György László hangsúlyozta, a kormány most már azon dolgozik, hogy a gazdaság újrainduljon, és a hazai vállalkozások a túlélés helyett meg tudjanak erősödni.
Az államtitkár a gazdaságvédelmi akció eredményeit összegezve elmondta: az intézkedésekkel több mint 1 millió 660 ezer munkavállalót támogatott a kormány.
Mint mondta, a hazai munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, és a bérek értékállóságában a legjobban teljesít Magyarország, ami a családok megélhetésének és boldogulásának záloga.
György László kiemelte, hogy a bértámogatási programokkal 327 ezer munkahelyet védtek meg; a munkahelyvédelmi bértámogatási program 17 ezer, többségében mikro-, kis- és középvállalkozás 200 ezer munkavállalóját védi, 33 milliárd forint értékben.
A 17 milliárd forintos kutatás-fejlesztési bértámogatás több mint 1100 cég 21 ezer dolgozóját védi; az egyedülálló támogatás lényege, hogy a kiéleződő nemzetközi versenyben a multinacionális vállalatok ne vigyék el a magasan képzett munkavállalókat, akik az újraindulás motorjai – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy a programot januárban újraindították, azóta félszáz vállalkozás több mint 6 ezer munkavállalójának bérét támogatják.
A leginkább sújtott ágazatok bértámogatási programjában a megvédett munkahelyek száma meghaladta a 100 ezret, már több mint 14 ezer munkaadó nyújtott be igénylést, csaknem 28 milliárd forint értékben. György László felhívta a figyelmet arra a változásra, hogy utófinanszírozás helyett előleg formájában kapják meg a cégek a támogatást a vendéglátóiparban, a turisztika területén. Így felgyorsul a vírusválság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások bértámogatásának kifizetése, ezzel is segítve a cégek talpon maradását és a munkahelyek védelmét – fogalmazott.
Az államtitkár ismertette, hogy az új munkahelyek létrehozását és a munkahelyek megerősítését támogató programban 336 ezer munkahelyet erősítettek meg és 34 ezer új munkahelyet hoztak létre.
A kiemelt ágazatok támogatásának keretében mintegy 100 milliárd forint értékű pályázat áll a vállalkozások rendelkezésére a fejlődéshez, a beruházásaik finanszírozásához, György László példaként említette az élelmiszeripart, az egészségipart, a zöldgazdaságot, a design- és divatipart.
Az államtitkár kitért a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának támogatására is, mint elmondta, ennek eredményeképpen 2432 milliárd forint értékű, új leszerződött hitelállomány keletkezett a magyar gazdaságban, ami ugyancsak hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához.
György László a programok között említette a Diákhitel Plusz konstrukciót, amelynek keretében több mint 32 500 egyetemi hallgatónak biztosítottak 16 milliárd forintot meghaladó kedvezményes hitelt.
A vállalkozásokat érintő, célzott adó- és járulékkedvezmények mellett az államtitkár kiemelte a családok és a nyugdíjasok védelmét, egyebek között a széles körű családtámogatási rendszert, a lakásáfa 5 százalékra csökkenését és a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését.
