Hozzátette: emellett kezelni kell az inflációt, és fel kell oldani az ikerdeficitet. Mindez csak úgy lehetséges, ha a kormány gazdaságpolitikája továbbra is innovatív marad – jelentette ki.

Hirdetés

Nagy Márton szerint számos gazdasági kihívást tartogat a 2023-as év. Ide sorolta a geopolitikai feszültségeket, az európai energiakrízist, a versenyképesség romlását, Kína gazdaságának beindítását, a közelgő USA-EU kereskedelmi háborút, valamint az időjárási szélsőségeket.

Kiemelte: Magyarország gazdasági növekedése export- és beruházásvezérelt marad, ehhez új finanszírozási struktúrát és új energia-, ipar-, és foglalkoztatáspolitikát kell kialakítani.

A miniszter szerint újra kell gondolni a stratégiai ágazatok rendszerét is. A stratégiai ágazatok esetében erősebb szektorális és területi fókuszra van szükség, kiemelt ágazat lehet a járműipar, az akkumulátorgyártás, az egészség-, és gyógyszeripar, az energiaipar, élelmiszeripar, kutatás-fejlesztés, felsőoktatás, szállítás, raktározás, telekommunikáció, turisztika, bank- és biztosítási szektor, valamint a hadiipar – sorolta.

Nem lehet más cél, mint hogy minél több és minél jobb beruházásokat hozzanak Magyarországra – mondta, hozzátéve: vonzónak kell maradni, és folyamatosan javítani kell a versenyképességet, csökkentve a bürokratikus terheket. A beruházások nagysága 2023-ban elérheti a 20 ezer milliárd forintot, az FDI éves beáramlását a beruházások arányában 20 százalék felett kell tartani – jelezte a miniszter.

Tájékoztatása szerint 2020-ban Franciaország volt a magyarországi FDI-állomány ötödik legnagyobb forrása. Az állam nem marad tétlen, 2023 februártól megindítják a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot 700 milliárd forintos keretösszeggel. Február 1-jétől lesz elérhető az EXIM új programjának három kedvezményes hitelkonstrukciója az energiaválságban érintett hazai vállalatoknak. Ez védheti meg a teljes foglalkoztatottságot, így kerülhetjük el a recessziót – összegezte Nagy Márton.

Korábban írtuk