Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kezet fog, miután aláírták a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködési megállapodását a minisztériumban 2024. december 3-án
Hirdetés

A programról elmondta: kilenc programrészt tartalmaz, célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása, és a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-szektor további megerősítése. Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – mondta.

A programmal kapcsolatban a kormány 4,3 milliárd forinttal támogatja a kamarát, amellyel a lebonyolításról szerződést köt.

A miniszter közölte, a program eleme a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram, a kkv-k beruházásait célzottan támogató 1+1 program, a kkv-k digitalizációs csomagja, a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram, a kkv-k kifektetéseit (külföldi beruházásait) támogató hitel és tőkeprogram, vállalkozásfejlesztési uniós programok, a kkv-k adminisztrációjának és a mikrovállalkozások áramárainak csökkentése, része továbbá, a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele is. Ismertetése szerint a program fókuszában szerepel, hogy 2025-ben gazdasági növekedés 3-6 százalék közötti legyen.

Nagy Márton kiemelte: a kormány elkötelezett a vállalkozások sikere mellett. A vállalatok termelékenységének növelését várják a kamarától, valamint információáramlást, és konkrét javaslatokat. Értékelte és előremutatónak nevezte az új elnökség aktivitását, ugyanakkor konkrétabb javaslatokat tart szükségesnek.

Korábban írtuk

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: fontos a hazai kis-, és középvállalkozások (kkv) támogatása, a gazdaság teljesítménye a magyar vállalkozások teljesítményén, versenyképességén múlik. A kamara szerint aktuálisan a vállalkozások legnagyobb problémája a piaci kereslet visszaesése, amit a munkaerőpiaci nehézségek, a felmerülő költségemelkedések és a folyamatosan nehezedő adminisztrációs terhek követnek.

A kamarai feladatok meghatározásánál ezért elsőrendű a konkrét piaci lehetőségek elemzése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a kis- és középvállalkozások számára programok kidolgozása, a szakember-utánpótlás biztosítása, valamint a hozzáadott érték növelésére alkalmas tudás megszerzésének biztosítása – ismertette.

Közlése szerint első körben fel kell mérni tételesen a már exportáló magyar középvállalkozások problémáit, milyen konkrét támogatásra van szükségük piacaik megtartása, növelése érdekében. Szükségesnek nevezte a kkv-k adminisztrációjának csökkentését, az egyablakos vállalkozói ügyintézés és tájékoztatás megvalósítását, a kkv-k adózásának áttekintését, egyszerűsítését és könnyítését is.

A megoldandó feladatok közé sorolta a kkv-k energia problémáinak enyhítése céljából nagyobb energiaközösségek létrehozását, a megtakarításokra való ösztönzést. Az elfogadott intézkedéseket munkacsoportok dolgozzák ki, a javaslatokat az MKIK eljuttatja a kormányzat illetékes szervei részére – közölte az elnök.