Nagy Márton elmondta, mi kell a növekedés helyreállításához
A megváltozott gazdasági környezetben új gazdaságpolitikai eszközökre volt szükség a válság előtti 3 százalék feletti növekedési pálya eléréséhez, ezért dolgozta ki a kormány a gazdasági semlegességre építve 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) 25. Magyar Vállalkozók Napja nevű rendezvényén pénteken Budapesten.
Az akcióterv része a növekedésen alapuló bérkonvergencia, a megfelelő lakhatás biztosítása mellett a kkv-szektor méretduplázását is célzó Demján Sándor Program – fejtette ki a tárcavezető.
Azt mondta, hogy 2010 és 2019 között hosszú növekedési szakaszt mutatott a magyar gazdaság. A kedvező külső környezet mellett a 2010-ben indított intézkedések is kifejtették pozitív hatásaikat, a jegybank lépései is támogatták a gazdaságpolitikát. Az elmúlt öt év viszont válságokkal tűzdelt időszak volt – hangoztatta, a krízisjelenségek közül kiemelve a koronavírus-járványt, az orosz-ukrán háború okozta energiaválságot, valamint Németország mélyülő krízisét.
„Sikerkényszerben vagyunk, minden szereplő azt szeretné, hogy a növekedés újra 3 százalék fölé emelkedjen, de ezt a régi gazdaságpolitikai eszközökkel nem lehet elérni” – mondta, hozzátéve: a világ megváltozott, az energiaárak a válság előtti szint 3-4-szeresén állnak, és a finanszírozás is megdrágult.
A gazdasági semlegesség fontos elemeként szólt arról, hogy ideológiamentesen várják a befektetőket, nyugatról és keletről egyaránt. Ez kiterjed a működő tőke, a technológia és a finanszírozás bevonására, akárcsak az új piacok szerzésére is.
A kormány intézkedései a belső konjunktúrától függő vállalkozásokra vannak hatással, a növekedés külső tényezőire nincs ráhatásuk – hangsúlyozta a miniszter.
A kiskereskedelmi forgalom helyreállt októberre, és ha a stabilizáció kitart, akkor azt a vállalkozások is érezni fogják a kereslet növekedésén keresztül. Az ipar teljesítménye hektikusan alakult októberben, amit szerinte főként a német gazdaság gyengélkedése és az energiaárak alakulása okozott, tetézve a berlini kormányválsággal. A német mellett Európa második legnagyobb gazdasága, a francia is bajban van – tette hozzá.
A kereslethiányos környezetben a vállalkozóknak a költségek optimalizálására, a hatékonyság és a termelékenység fokozására kell törekedniük, ami nehéz feladat – emelte ki.
A versenyképesség javítását szolgáló lépések mellett a gazdaságpolitikai intézkedések a konszolidációt és a méretnövekedést is támogatják – hangoztatta Nagy Márton.
A hároméves bérmegállapodás nehéz gazdasági helyzetben született meg, szemben a nyolc évvel ezelőttivel – mondta, köszönetét fejezve ki a munkavállalói szervezeteknek, hogy „bevállalták” a minimálbér jövő évi 9 százalékos emelését, azzal, hogy a növelés 2026-ban 13 százalék, 2027-ben 14 százalék lesz.
„A gazdaságpolitikai kommunikációban a versenyképesség és termelékenység szavakat gyakran fogják hallani a jövőben” – tette hozzá.
Reményét fejezte ki, hogy a kormány és a vállalkozói érdekképviseleti szektor közötti szerződés egyre erősebb lesz a jövőben.
Eppel János, a VOSZ elnöke felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt Demján Sándor, a VOSZ örökös elnökének kezdeményezésére rendezték meg először a vállalkozók napját, a kormány tavaly nyilvánította december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává.
Azt mondta: büszkék arra, hogy a kormány kkv-szektort támogató, az eszközök széles skáláját tartalmazó programja Demján Sándor nevét viseli. A VOSZ a többi szakmai szervezettel igyekszik aktívan részt vállalni a megvalósításban – jegyezte meg.
Az elmúlt öt évben a cégek soha nem látott kihívásokkal szembesültek, de többségük ezt jól kezelte – fűzte hozzá.
A VOSZ 37 éve áll a vállalkozások szolgálatában. A két éve elfogadott stratégia jegyében tovább fokozták aktivitásukat, és bővítették szolgáltatásaik körét – mondta, kiemelve: a gazdaságpolitikai alapelvekben – a munkaalapú társadalom, a növekedést és beruházást támogató intézkedések, valamint a vállalkozói környezet támogatása – teljes egyetértésben vannak a kormányzattal.
A 2025-ös év sorsdöntő lesz szerinte, a következő évek sikere múlik azon, hogy növekedési pályára álljon a magyar gazdaság. Az elmúlt 5 esztendő válsága azt mutatta, hogy szükség van a változásra, a megújulásra – emelte ki.
A beszédek után Nagy Márton és Eppel János átadták a gazdasági tárca és a VOSZ által alapított díjakat.
A Magyar Vállalkozói Nagydíjat Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke kapta.
Magyar Gazdaságért Díjban részesült Kiss Zoltán, a Kiss B. Ker. Kft. alapító-tulajdonos-ügyvezetője, Fekete-Angyal Enikő, a Globus Travel Utazási Iroda Kft. tulajdonos-ügyvezetője és Szaniszló Antal István, a Cement Kft. ügyvezetője.
A VOSZ által alapított Év Vállalkozója Díjat huszonöten vehették át, ketten részesültek Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalási Díjban, és átadták az Év Projektmenedzsere elismerést is.
