Nagy Márton szerint az EU-t „meg kell menteni, mielőtt meghalna”, mert a gazdasága a mostani körülmények között nem tudja fölvenni a versenyt az amerikai és a kínai konkurenciával. A digitális és a zöld fordulathoz szükséges beruházásokhoz uniós szinten becslések szerint 700-800 milliárd euró hiányozhat, és nem is lesz meg a szükséges összeg, amíg a finanszírozást a költségvetési szigor korlátozza. Nem kell „fiskális alkoholizmus”, de az EU támogatási szabályait át kell alakítani, hiszen a digitális és zöld fordulat kezdeti költségei magasak, a strukturális átalakítás érdekében „ki kell nyitni a pénzcsapokat”, újabb összegeket juttatva a megfelelő helyekre. Európának tehát el kell döntenie, hogy az EU a versenyképességet vagy a hiánycélokat tekinti fontosabbnak – hangsúlyozta.

Hirdetés

A tárcavezető úgy látja, hogy Brüsszel „nem gondolkodik” a gazdaság jövőjén, noha ez volna a legfontosabb, hiszen versenyképesség nélkül nincs sikeres társadalompolitika, se jól működő ellátórendszer. Az EU beruházások helyett az ukrajnai háborút finanszírozza, miközben az Egyesült Államok és Kína folyamatosan fejleszti a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat. A tárcavezető szerint a mesterséges intelligenciában az EU már lemaradt, az űriparban talán lehet jövője, de igazából az autóipar lehet a kitörési pont. A közösségi direktívák között ugyanakkor egy sincs, ami az e-mobilitásra vonatkozna, az elektromos járművek piaca is megfeneklett Európában – fogalmazott.

Nagy Márton a magyar EU-elnökség érdemének tekinti, hogy az unió gazdasági gondjai végre napirendre kerülhettek. Közben a német gazdaság szereplőinek is „elege lett abból”, hogy nem juthatnak hozzá a „fiskális konzervativizmus” miatt a szükséges forrásokhoz, ami azért is fontos, mert Németország nélkül európai szinten se lesz fordulat – mondta a miniszter, aki úgy véli, hogy az amerikai elnökváltás és a németországi választás után a következő másfél-két hónap során nemzetközi szinten jelentős súlypontváltások, magyar szempontból is fontos változások várhatók.

Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere azt mondta: Európában a valódi jobboldali európai alternatíva először a magyar elnökség idején mutatta meg. A tárcavezető úgy fogalmazott: a rendszer megdöntéséhez egy rendszeren kívülről érkező erős politikai impulzusra van szükség. „A magyar elnökség a változás katalizátora lehetett, de az új erő, a változás ereje és eszköze a Patrióták lesz” – hangsúlyozta, hozzátéve: magyar elnökség felvillantotta a változás lehetőségét, elhintette a változás magvait. „Ha a törekvés sikerre vezet, akkor évtizedes távlatból visszatekintve ezt mondhatjuk majd a magyar uniós elnökség történelmi eredményének” – állapította meg.

Bóka János kiemelte: az Európai Unió (EU) az elmúlt két évtizedben értékközösségből hatalmi erőközponttá vált, „föderális államkezdeménnyé” alakult.

Brüsszel csendes államcsínyt hajtott végre a tagállamok és az európai polgárok politikai felhatalmazásának hiányában, az uniós szerződések betűivel ellentétben, a tagállamok alkotmányos berendezkedését és intézményei aláásva – értékelt.

Kijelentette: ezt a folyamatot meg kell állítani, vissza kell fordítani Magyarország szuverenitásának védelme érdekében, a demokrácia és jogállamiság értékeinek védelme érdekében és a jobb, hatékonyabb európai együttműködés érdekében.

Bóka János rámutatott arra is, hogy „valójában mi a rendszer ellenzéke vagyunk”, ezért a magyar uniós elnökség nagy kihívása volt, hogy mit tud kezdeni egy olyan feladattal, ami épp az intézményrendszer egyik szeletének működtetését jelenti.

Rögzítette: a magyar elnökség bebizonyította, hogy a tagállamok képesek lennének visszavenni politikai kezdeményezést és a stratégiai iránymutatói szerepet. Ezt mutatja többek közt a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozat, ami nemcsak a tartalma miatt fontos, hanem azért is, mert a tagállami vezetők irányt szabtak vele a következő évekre – mondta.

Bóka János szavai szerint a magyar elnökség eredményeit mindenki láthatja, de történelmi sikeréért tovább kell dolgozniuk. Az EU-nak változnia kell, és ez csak akkor következik be, ha teszünk érte – húzta alá.

Korábban írtuk

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt: a magyar uniós elnökség „vezérfonala” a külpolitika volt. A magyar elnökség politikai célkitűzéseket tűzött zászlajára, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök július elsején az EU-elnökség legfőbb célkitűzésének és lehetőségének Európa békéhez történő közelebbvitelét nevezte – mondta.

A politikus kiemelte: a magyar erőfeszítéseknek köszönhetően ma már nem tabu Európában a békéről, a háború lezárásól és a kommunikációs csatornák minden irányból történő nyitva tartásáról beszélni, és egyre több európai állam- és kormányfő csatlakozik ehhez a retorikához.

A bővítéspolitikai eredmények közé sorolta, hogy Albániával megnyitották a tárgyalási folyamatot, Montenegróval lezártak három fejezetet, valamint Szerbiával előkészítették a kormányközi konferenciát. Megemlítette azt is, hogy öt év óta először vett részt török külügyminiszter a Külügyek Tanácsának informális ülésén.

Magyar Levente további fontos eredménynek jelölte meg, hogy Moldova uniós csatlakozását sikerült előremozdítani.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára továbbá elmondta, hogy a védelempolitika területén továbbfejlesztették az intézményi kereteket, és az illegális migráció területén „beért, ami, amit oly sok éve mondunk”, hiszen ma az EU sürgeti az illegális migrációval szembeni fellépést.

A legmaradandóbb eredményeknek a békemisszió „beérésének hosszú távú stratégiai jelentősége” mellett az jelölte meg, hogy behozták „Erdélyt Schengenbe; Erdéllyel együtt Romániát és Bulgáriát is”.

Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos, aki december elsejéig a szomszédságpolitikáért és a bővítésügyért felelt, arról beszélt: mindaz a munka, amelyet az elmúlt öt évben végeztek, a magyar elnökség idejére hozta meg azokat eredményeket, amelyek a bővítést visszarakták az európai vezetők TOP 3 témája közé, és most már a tagjelölt országok számára nem az a kérdés, hogy lesz-e bővítés, hanem az hogy mikor. Attól a Juncker-bizottságtól vették át a munkát, amely az mondta, hogy nem lesz bővítés – mutatott rá Várhelyi Olivér, majd úgy folytatta, hogy tízéves munkát kellett elvégezniük öt év alatt: Albániával a tényleges csatlakozási tárgyalások zajlanak, továbbá sikerült az ukrán-orosz háború ellenére Szerbia csatlakozási folyamatát „kizökkenteni a holtpontról”.

A biztos kiemelte: a magyar elnökség nyíltan, őszintén és egyértelműen beszélt a kérdésekről, valamint felvállalta a politikai küzdelmeket. Ennek köszönhetően az új bizottságnak egyetlen feladata van, hogy 2029. október végéig zárja le a csatlakozási tárgyalásokat – tette hozzá.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában emlékeztetett: Románia és Bulgária 13 évet várt, hogy a schengeni térséghez csatlakozhasson, úgy, hogy 7-8 éve már teljesítették a kiszabott feltételeket, de mindig jött egy újabb és újabb feltétel. Szerinte ennek több tanulsága is van: az egyik, hogy a közép-európai országokkal szemben lehet úgy viselkedni, hogy időközben lehet újabb és újabb feltételeket szabni. A másik, hogy a közép-európai országok ki tudnak állni egymásért.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Brüsszel által képviselt világ már elmúlt. Képviselőit azokhoz a második világháború utáni japán dzsungelharcosokhoz hasonlította, akik nem vették észre, hogy vége a háborúnak. „Brüsszelben egy bezárt buborék van” – értékelt.