Nagy Márton: Magyarország jó befektetési célpont

A közlemény szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai és magyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években töretlenül fejlődtek, partneri a viszony, és zavartalan az együttműködés.

Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI állomány nagyságrendileg 10 százaléka köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint például a General Electric, a CocaCola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló – írták a közleményben.

A tájékoztatás szerint a tárcavezető kiemelte, hogy 2023 mindenki számára nehéz év volt. A háború és a szankciók hatásai negatívan befolyásolták a gazdasági teljesítményt, miközben a kormány a Gyármentő Programmal, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, az energiaintenzív vállalatok támogatásával küzdött a munkahelyek és a vállalkozások megmentése érdekében. Az erőfeszítések sikeresek voltak, hiszen az inflációt 5,5 százalékos szintre szorította vissza a kormány, továbbra is több mint 4,7 millióan dolgoznak, bekövetkezett a reálbérfordulat és a gazdaság is növekedési pályára állhatott. Az egyik legfontosabb, hogy nem indult el csődhullám, a vállalkozások működőképesek és versenyképesek maradtak, a magyar munkahelyeket pedig maradéktalanul megőriztük.

A miniszter ismertette: a kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést annak érdekében, hogy a GDP újra dinamikusan növekedjen. A növekedés helyreállítása három alappilléren nyugszik. Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése.

Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25 százalék feletti szinten tartsa. Ezt segíti a bankok önkéntes akciója is, amely február 1-től nulla százalékra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat a vállalkozói hitelek esetében, ami a gyakorlatban 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent.

Harmadik lépésként a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.

Mindezzel kapcsolatosan a nemzetgazdasági miniszter ismételten kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése „kéz a kézben jár”, az emelkedő teljesítmény és a növekvő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni. A magyar gazdaság kilátásai kedvezők: csökken az infláció, nő a reálbér, nő a foglalkoztatottság, és a fogyasztói bizalom is visszaerősödött a háború előtti szintre.

Nagy Márton végezetül arra kérte az amerikai cégek képviselőit, hogy a magyarországi profitjuk minél nagyobb részét forgassák vissza a gazdaságba, Magyarország ugyanis jó befektetési célpont. Hozzátette, hogy a kormány nyitott a kettős adóztatás ügyének megoldására.

Az egyezmény felmondásának kárát ugyanis mind a két ország viseli, miközben a felek gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak és perspektivikusabbak. A kabinet olyan megállapodásra törekszik, amely kölcsönösen előnyös és megfelel a modern idők elvárásainak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.