Nagy Márton előadásában kiemelte: az MI robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a mindennapokat. Az MI kulcsszerepet fog játszani a munkatermelékenység növelésében: a jövőben 15 százalék MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést, valamint 1 millió, magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságban.

Hirdetés

A tárcavezető a mesterséges intelligencia jövőformáló szerepe a magyar gazdaságban címmel megtartott előadásában arra is kitért, hogy világszerte a munkahelyek 40 százalékát alakíthatja át az MI az IMF kutatása szerint, egy másik kutatás alapján pedig 2030-ig 15,7 ezermilliárd dollárral, 26 százalékkal növeli a globális GDP-t. A MI széles körű elterjedése 1,3 százalékponttal növelheti a munkatermelékenységet 10 év alatt – ismertette.

Az MI teljes termelési láncokat indíthat újra, az élelmiszertermelésben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) generálta adatmennyiség kielemzése jelentősen növelheti a hatékonyságot. Példaként említette a kiskereskedelemben a hatékony áruházmenedzsmentet, raktártervezést, kereslet-előrejelzést.

A pénzügyi szektorban az MI alkalmazása növelheti a biztonságot, csökkenti a költségeket, és javítja az ügyfélélményt, például automatikusan azonosítja a gyanús tranzakciókat.

Arra is kitért, hogy a munkaerőpiacot vizsgálva az AI jelentős munkaerőpiaci kockázatot jelent, alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti. Megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint átlagosan a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az automatizálás miatt, ezért a kockázatokat időben kezelni kell.

Korábban írtuk

Ismertette, az MI területén Európa lemaradásban van, Kína felzárkózik az Egyesült Államokhoz, míg az EU fokozatosan leszakad. Elmaradás van a fejlesztések, a kutatás, valamint a hardverek területén. A fejlett optikai kommunikáció, gépi tanulás, adatelemzés területén Kínáé a vezető szerep, egyes technológiáknál számottevő a monopólium kialakulásának kockázata. Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus központi eleme lett a mesterséges intelligencia – sorolta.

Emlékeztetett: idén augusztus óta hatályos az AI Act, a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, a világ első átfogó MI szabályozása. Az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület hidat képez Brüsszel és a tagállamok között, ezáltal segítve a rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok egységesítését. Az intézményrendszerben az NGM látja el a testület magyar képviseletét az unió felé.

Közlése szerint a magyar elnökség fókuszában az AI Act és a versenyképesség áll, az elnökség alatt megkezdődött a felkészülés a rendelet végrehajtására.

Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatába be kell vonni a kkv-kat, mert le vannak maradva, náluk alacsony a digitalizáció mértéke. Eközben a nagyvállalatok csak kis mértékben maradnak le az EU-átlagtól a vállalati digitalizációban – mondta.

Számos magyar sikertörténet született az MI alkalmazásával, ezek között a Waberer’s raktározási technológiáit, a Hell italgyártását, vagy a ZalaZONE járműipari tesztpályát emelte ki. Az előadásában a miniszter jelezte: az NGM év végéig nyújtja be a kormány elé az aktualizált stratégia tervezetét, amelyhez bárki hozzászólhat az MI Koalícióhoz való ingyenes csatlakozást követően.