A közlemény kiemeli: a kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is.

Hirdetés

Az NGM megismétli: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A gazdaság dinamizálása érdekében a családok támogatása mellett tovább kell erősíteni a magyar tulajdonú kkv-k teljesítményét, ezért a kormány célzott akciótervet dolgoz ki számukra.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az új államtitkártól elvárja, hogy aktív és szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar kkv-kal, valamint az őket képviselő szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és vonja be őket a kkv akcióterv részletes kidolgozásába, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Széchényi Kártya Program kedvezőbb kamatozásúvá tétele, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program vagy a szektor digitalizációjának fejlesztése.

Az újonnan felálló, kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság feladata lesz mindemellett a kkv-kat érintő kihívások és lehetőségek feltérképezése, az általuk megfogalmazott javaslatok összegyűjtése és a lehetséges fejlődési irányok közös meghatározása.

Korábban írtuk

Szabados Richárd pályafutását egy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél kezdte, majd több kereskedelmi bank vállalati üzletágában vállalt felsővezetői szerepet. Államtitkári megbízását megelőzően a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója volt. Irányításával az MGFÜ teljes profilváltáson ment át azzal a céllal, hogy elláthassa azt a kiemelt szerepet, amelyet a célzott vállalkozásfejlesztési akciótervek megvalósításában a kormányzat a szervezetre bízott. Ezek közül különösen kiemelendő a Ginop Plusz forrásokra támaszkodó beszállítófejlesztési, technológiajavító programok elindítása, a szakértői hálózat kiépítése, illetve a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági (ESG) fejlesztéseit támogató keret- és eszközrendszer kidolgozása – ismertette az NGM.