A vizsgált időszakban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 1,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit úgy, hogy két munkanappal kevesebb volt, mint múlt év első negyedévében és a húsvét idén az első negyedévre esett. Ha a nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatot nézzük, akkor 1,7 százalékkal bővült a hazai gazdaság.

Hirdetés

Ez pedig jócskán felülmúlta az Európai Unió egészének (0,4 százalékos) növekedési ütemét, és a tagállamok rangsorának első feléhez tartozott.

A visegrádi országok közül Szlovákiában nagyobb, Lengyelországban és Csehországban kisebb mértékben emelkedett a GDP, mint Magyarországon.

A tagországok többségében nőtt a gazdasági teljesítmény, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító

Németországban 0,2 százalékkal elmaradt a 2023. első negyedévitől.

Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelmi egyenleg eredményezte. A GDP növekedését ugyanakkor visszafogta, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is csökkent, jórészt a költségvetési szervek beruházási aktivitásának visszaesése miatt.

Korábban írtuk

A külkereskedelmi egyenleg javulásában szerepet játszott, hogy az importált energiahordozók és nyersanyagok ára alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál,

az árubehozatal pedig összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitel. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Fellendült a kiskereskedelmi forgalom, nőtt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a vendéglátóhelyek forgalma. Emellett a személy- és az áruszállítás teljesítménye is meghaladta az előző év azonos időszakit.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatnak.