Nem sikerült megingatni a német beruházói bizalmat Magyarország iránt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német tulajdonosi hátterű Kirchhoff Hungária Kft. új beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a vállalat 20 milliárd forint értékű fejlesztése nyomán nyolcvan új munkahely jön létre Esztergomban és Dorogon, ahol elektromos és hibrid autókhoz szükséges karosszériaelemeket fognak gyártani.

Beszédében rámutatott, hogy a Magyarországon már több mint hétszáz főt foglalkoztató cég tizenegy országban tart fenn üzemet, így hatalmas volt a verseny a beruházásért. Majd kitért arra is, hogy az elektromos autóipar meghatározó a gazdaság növekedése szempontjából, ráadásul a jelenlegi nehézségek közepette különös jelentősége van annak, hogy egy-egy vállalat hol fejleszti a kapacitásait.

„Az az ország, amely ebben az új iparágban sikeres tud lenni, amely ezen új iparágban beruházásokat tud magához vonzani, az garanciát szerez magának arra, hogy a gazdaságát a jövőben is növekedési pályán tudja tartani” – szögezte le.

„Egy-egy beruházás jelentheti a bizalmat az adott országban, a megelégedettséget az adott beruházási környezettel, és egy-egy ilyen beruházás pozitív várakozásokra utal a vállalat részéről az adott ország jövőbeni gazdasági fejlődése szempontjából” – vélekedett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány sokat tett azért, hogy Magyarország találkozási ponttá váljon a nyugati járműipar és a keleti akkumulátorgyártók számára. Erre példaként említette, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül hazánkban van jelen gyártókapacitással mindhárom német prémium autómárka, ráadásul Magyarország már a negyedik helyen van globálisan az elektromos akkumulátorok gyártásában.

„Magyarország ennek az új, szemünk előtt születő iparágnak az európai bástyájává vált, és ebben a járműipari forradalomban megkerülhetetlenek lettünk itt Európában”

– jelentette ki.

Aláhúzta, hogy tavaly a magyar autóipar termelési értéke átlépte a rég vágyott 10 ezer milliárd forintot, sőt 31 százalékos éves növekedést követően a 12 ezer milliárd forintot is meghaladta. Szavai szerint a lendület ráadásul kitart, ugyanis a szektor teljesítménye 2023 első öt hónapjában is rekordot döntött.

Érintette az ágazat versenyképességének kérdését is, és hangsúlyozta, hogy ezt jól bizonyítja a mintegy 90 százalékos exporthányad, valamint hogy Magyarország a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre közé tartozik, miközben a lakosságszám terén épphogy befér az első százba.

A miniszter ezt követően úgy fogalmazott, hogy a beruházásnak különös jelentősége van napjainkban, amikor bizonyos szereplők „erkölcsi és politikai zsarolásnak próbálják alávetni” a beruházó vállalatok döntéshozóit.

Üdvözölte, hogy a Kirchhoff is a tényekből indult ki, és közölte, az önmagáért beszél, hogy továbbra is a német cégek alkotják messze a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Mint tudatta, körülbelül 6000 német vállalat több mint 300 ezer embernek ad munkát hazánkban, és újabb és újabb beruházások érkeznek Németországból.

„Ez mutatja azt, hogy a német beruházói bizalom stabil Magyarország iránt, azt politikai alapon nem tudták megingatni, és a beruházói környezet továbbra is vonzó a német vállalatok számára” – mondta.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom is újabb csúcsot döntött, értéke tavaly 12 százalékkal nőtt, egészen 60 milliárd euró fölé, és az idei év első négy hónapjában már meghaladta a 24 milliárd eurót, így újabb rekord várható év végén.