Nem voltak alapvető ellenvetések a jövő évi büdzsével kapcsolatban
A Költségvetési Tanácsnak (KT) a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a jövő évi büdzsé általános vitájában szerdán az Országgyűlésben.A KT elnöke rámutatott: bár kisebb számszaki eltérések vannak a végső változatban, de a lényegi elemek, úgy, mint a 3,7 százalékos eredményszemléletű ESA-hiány, a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, illetve az államadósság, változatlan ahhoz képest, mint amit a Költségvetési Tanács megismert és véleményezett.
Kiemelte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott.
A tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített értéket – közölte.
Horváth Gábor rámutatott: a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik, a jövő évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint a 2025. évi gazdasági növekedésre és az idei költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezte a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre. Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
Kitért arra, hogy a költségvetési pálya szerint 2025-ben 4,5 százalékon, 2026-ban 3,6 százalékon alakul az infláció. Az infláció mérséklődését egyaránt segíthetik a csökkenő nyersanyagárak, valamint a kormányzati és jegybanki intézkedések. A bérek dinamikus emelkedése akkor nem hat kedvezőtlenül a gazdasági egyensúlyokra, beleértve az inflációt, ha az a termelékenység javulásával együtt történik meg.
2026-ban a gazdasági növekedést a fogyasztás mellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 százalékos bővülése, valamint a 6,4 százalékos exportbővüléssel összhangban a nettó export enyhén pozitív, 0,1 százalékpontos növekedési hozzájárulása támogathatja. A beruházások élénkülése trendfordulót jelentene az elmúlt években tapasztalt mérséklődéssel szemben, amelynek feltétele a növekedési kilátások és az üzleti bizalom javulása – állapították meg.
Jelezte: a költségvetés makrogazdasági pályájának teljesülésére elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek jelentenek kockázatot.
A Költségvetési Tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
Megállapították, hogy a 2026. évi hiánycél meghaladja az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, valamint a magyar kormány által benyújtott – és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott – középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Az Európai Unió Tanácsa által a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás alapján hazánknak 2026-ra meg kell szüntetnie a túlzott hiányt.
A KT megítélése szerint a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik. A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint a 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre. Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt – monda Horváth Gábor.
