Nyakunkon a hidegháborús szelek hatása: gyenge GDP-adatot közölt a statisztikai hivatal
A KSH gyorsjelentése szerint csökkent a GDP az előző negyedévhez képest, és éves összehasonlításban sem mutat bővülést. Elemzők szerint csalódást keltett az első negyedév teljesítménye, de a reálbérek emelkedése és a bázishatások még adhatnak reményt a következő időszakra, ám amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát.
Nincs okunk pezsgőt bontani a friss negyedéves GDP-adatok láttán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése alapján 2025 első negyedévében a magyar gazdaság a korábban vártnál kedvezőtlenebbül teljesített. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint a GDP azonos szinten maradt, míg a megelőző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal maradt el.
„Eltért az előzetes várakozásoktól a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben. Miközben az elemzők kisebb mértékű növekedésre számítottak, a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint a GDP negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal, míg éves alapon 0,4 százalékkal zsugorodott a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján” – mondja lapunknak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője hozzátéve, a részletes bontás még nem ismert.
A KSH első körben mindössze annyit közölt, hogy az ipar és az építőipar gyengélkedett, miközben a szolgáltatási szektor összességében pozitívan hatott a gazdaság teljesítményére.
A magyar gazdaság egyik húzóágazata, az ipar – amely jelentős részben exportorientált – továbbra is nyomás alatt van.
A gyenge külső kereslet, különösen a német gazdaság strukturális gondjai és versenyképességi nehézségei, valamint a nemzetközi kereskedelmet övező bizonytalanságok (például a vámháborúk) egyaránt negatív hatást gyakorolnak a teljesítményére.
Ezen túlmenően a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság fokozott óvatosságra készteti a vállalatokat, ami visszafogja a beruházási kedvet. Ez a trend jól látszik a vállalati hitelpiac adataiból is. A most közzétett GDP-számok alapján úgy tűnik, hogy az év elején sem következett be érdemi fordulat a beruházásokban.
„Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát” – fogalmaz a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, amely ugyanakkor leszögezi, a magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el ebben a negatív külső európai környezetben. Ennek érdekében dinamizálja az ipari termelést és erősíti a beruházási aktivitást, a korábban meghirdetett 100 új gyár program 150-re bővül. A vonatkozó beruházások listáját a kormány hamarosan közzéteszi.
De miért ennyire fontos a magyar gazdaság számára, hogy keleti szomszédunkban elhallgassanak a fegyverek?
„Ha a kilencvenes évek közepétől vizsgálódunk látható, hogy a magyar GDP adatokat a 2008-as pénzügyi, majd reálgazdasági válság, illetve az adósságválság letérítette a korábbi növekedési pályájáról. Ezt követően az új típusú koronavírus járvány hozott hasonló anomáliát, de ezután szinte azonnal a permakrízis szakasza következett, amiben most is benne vagyunk. Ennek egyik szelete a háború, amely önmagában véve negatív percepciókat, fogyasztói és befektetői bizonytalanságot eredményez” – hangsúlyozta a Demokratának Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
Ugyanakkor nem kell a kardunkba dőlni a váratlanul gyenge adatok alapján.
Molnár Dániel arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a belső kereslet – elsősorban a lakossági fogyasztás – segített ellensúlyozni a külpiaci gyengélkedésből fakadó negatív hatásokat.
Ennek alapját a reálbérek gyors emelkedése és a javuló jövedelmi helyzet jelentette.
„Ugyanakkor a háztartások továbbra is óvatosak maradtak, ami visszafoghatta a költekezési hajlandóságot, az év eleji, a vártnál magasabb infláció pedig tompíthatta a vásárlóerő növekedését, és így lassíthatta a belső kereslet húzóerejét is. Ez is hozzájárulhatott a gazdasági növekedés vártnál gyengébb teljesítményéhez” – húzza alá az MGFÜ vezető elemzője, hozzátéve, hogy a jövőre nézve továbbra is jelentős a bizonytalanság.
A külkereskedelmi lehetőségek szűkösek, különösen mivel Németország – hazánk legfontosabb exportpiaca – változatlanul gyenge lábakon áll, részben a globális kereskedelmi konfliktusok következtében.
„A remények szerint a második félév hozhat fordulatot, amikor a kereskedelmi feszültségek enyhülhetnek, és a nagy ipari beruházások is elkezdhetik pozitív hatásukat kifejteni. Ez a beruházások élénkülését is elősegítheti, különösen annak fényében, hogy az év elején elindult a Demján Sándor Program, amely már akár a második negyedévben növekedést generálhat” – mutat rá az elemző, aki úgy látja,
az infláció a februári csúcs óta jelentősen mérséklődött, és a következő hónapokban tovább csökkenhet.
Eközben a reálbérek tovább emelkedhetnek, amit tovább erősíthetnek az állami jövedelempótló intézkedések is: az állampapírok után járó kamatok kifizetése, valamint a családtámogatási rendszer bővítése – júliustól a családi adókedvezmény emelése, októbertől pedig az szja-mentesség kiterjesztése a háromgyermekes anyákra – mind hozzájárulnak a háztartások pénzügyi helyzetének javulásához.
A bázishatások, a tavalyi gyenge negyedéves adatok kiesésével az éves növekedési ráta így kedvező esetben a következő negyedévekben dinamikusan gyorsulhat, amelynek hatása a jövő évben csúcsosodhat ki.
