Nyugat-Európában jóval többeket érint a minimálbér, mint Magyarországon
Brüsszel régóta szorgalmazza a legkisebb keresetről szóló, minden tagállamra nézve kötelező irányelveket. Az uniós elképzeléseket azonban hazánk mellett több tagállam is elutasítja. Míg Magyarországon jelentős reálbér-emelkedés ment végbe a járvány előtti években, addig a nyugat-európai keresetek gyakorlatilag 2010 óta stagnálnak – erről ír cikkében a Magyar Nemzet.
Brüsszel régóta szorgalmazza, hogy uniós szintű, minden tagállamra nézve kötelező irányelv szülessen a legkisebb keresetről. Magyarország mellett azonban Ausztria és több kelet-közép- és dél-európai állam sem kér abból, hogy Brüsszel beleszóljon a kötelező legkisebb tagállami bér meghatározásába, ezzel adott esetben a teljes bérskálára kiterjesztve a bizottsági befolyást – írja a Magyar Nemzet.
Brüsszel elképzeléseit korábban azok a tagországok utasították el a leghatározottabban, amelyekben nincs országos szintű, kötelező minimálbér. Ausztriában, Olaszországban, Svédországban, Finnországban, Dániában és Cipruson jellemzően ágazati szinten állapodnak meg a szociális partnerek a bérekről. A javaslattól tartózkodó államok szerint a bérkérdésekben meg kell maradnia a nemzeti szuverenitásnak.
Magyarország régóta elutasítja az uniós szintű minimálbér-meghatározási terveket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint az EU-ban átlagosan a munkavállalók 15-17 százaléka dolgozik hivatalosan a minimálbér összegéért. Ez az arány jóval kisebb Magyarországon, a munkavállalók mindössze öt-nyolc százalékát érinti a kötelező legkisebb bér. Hazánkban kétféle minimálbér létezik. A garantált bérminimum feltétele a középfokú végzettség. A jóval többeket érintő bérminimum Európa középmezőnyébe tartozik, a régiónkban pedig a legmagasabb. A statisztikák ugyanakkor a keveseket érintő minimálbért veszik alapul, ezzel torz képet adva a valós jövedelmi viszonyokról – ismerteti cikkében a Magyar Nemzet.
Nyugat-Európában jóval többeket érint a minimálbér. Elsősorban a nagyszámú részmunkaidőst érinti a legkisebb bér, és a nőket is hátrányos megkülönböztetés éri. Míg Magyarországon és a régióban jelentős reálbér-emelkedés ment végbe a járvány előtti években, addig a nyugat- és észak-európai keresetek gyakorlatilag 2010 óta stagnálnak.
Várhatóan Brüsszel javaslata a nyugati országokban eredményezhetne holtpontról elmozduló, de a nagyvállalatok profitját nem veszélyeztető emelkedést, ami a magasabb inflációval reálértékben kevéssé lenne érzékelhető – írják.
További részleteket a Magyar Nemzet cikkében, IDE KATTINTVA olvashatnak.
