OECD: Magyarország erős gazdasági növekedési jeleket mutat

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. A magyarországi egészségügyi rendszer helyzete és a nemzetközi piacok alakulása jelenleg nagyban befolyásolja a kis méretű, de rendkívül nyitott magyar gazdaság növekedését.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020 előtt a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil volt: a költségvetési hiány az EU-átlag alatt maradt, és a kormány megszüntette a devizadósságból eredő pénzügyi kockázatokat.

Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal ellenállóbbnak és alkalmazkodóbbnak bizonyult: a gazdasági növekedés az elemzők meglepetésére már 2020 második felében 2 százalék körül alakult, idén pedig akár 6 százalék fölött is lehet.

Kifejtette, hogy az elmúlt 10 év sikeres magyar adóreformja a jövedelem és vállalati teljesítmény helyett a fogyasztásra összpontosított. A leegyszerűsített magyar adórendszerben a 15 százalékos egykulcsos jövedelemadó és a 9 százalékos társasági adó nemzetközileg is versenyképessé teszi az ország gazdaságát.

Kiemelte, hogy a magyarországi munkaerőpiac jól reagált a koronavírus okozta gazdasági válságra: a munkanélküliség jelenleg 4,2 százalék, de még ennél is fontosabb, hogy 2021 júliusában már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A kormány tervei szerint 2030-ban elérhetjük a 80 százalékos foglalkoztatottsági szintet. A magyar minimálbér növekedési pályán van, de még hosszú út vezet az OECD átlag eléréséhez – tette hozzá.

Alvaro Pereira, az OECD közgazdasági főosztályának országjelentésekért felelős részlegének szakértője online előadásában megerősítette, hogy a jelentés szerint Magyarország erős gazdasági növekedési jeleket mutat annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést.

Alvaro Pereira hangsúlyozta, hogy idén tavasszal a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett a magyarországi pénzromlás üteme és az inflációs nyomás továbbra is magas. Az elöregedő magyar társadalom miatt egyre kisebb méretű és egyre idősebb lesz a magyar munkaerő-állomány, ami tovább növeli a nyugdíjas réteghez kapcsolódó állami költségvetési kiadásokat.

A közgazdász kiemelte, hogy 2020-ban a magyarországi munkanélküliségi arány nőtt, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. Úgy vélte, hogy a bérnövekedés az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is stabil lesz, hozzátéve, hogy a termelékenységnek -, amely az OECD átlagnál jóval alacsonyabb – a bérnövekedéssel párhuzamosan kell emelkednie.

Kiemelte, hogy a szegényebb keleti és délnyugati országrészekben jóval alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség, jelentősek a regionális különbségek.

Rámutatott, hogy az EU- és az OECD-átlaghoz képest továbbra is magas az adóék, vagyis a munkabért terhelő adók és járulékok aránya. Úgy vélte, hogy az államilag szabályozott, mesterségesen alacsonyan tartott energiahordozó-, ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékszállítási díjak nem segítik elő a fejlesztési beruházásokat ezeken a területeken.

Kiemelte, hogy a magyarországi szakképzésben nagyon alacsony a gyakornoki programban vagy iparitanonc-rendszerben végzettek aránya, pedig az egyébként is stabil magyar ipari és szolgáltatási szektort ezzel tovább lehetne erősíteni.

Megemlítette, hogy Magyarország lemaradásban van az infokommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása területén (közösségi média, felhőalapú adattárolás, nagysebességű, szélessávú internet, nagy adatbázisokon alapuló, úgynevezett big data elemzés), valamint az OECD-átlaghoz képest drága a magyarországi szélessávú mobiltelefonos adatszolgáltatás.