Omán a zöld hidrogén gyártásának egyik globális központjává fog válni

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ománi gazdasági miniszterrel, Szaíd Mohamed Ahmed al-Szakrival közösen megtartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az ukrajnai háború, az energiaválság világszerte érezteti a hatását.

Közölte, az európai uniós szankciók jól működő szállítási útvonalakat vertek szét, jól működő gazdasági együttműködések szöveteit vágták ketté, és az intézkedések ismét a blokkosodás irányába mutatnak.

„Ez nagyon rossz hír, hiszen ha visszatekintünk a történelem közelmúltbeli időszakaira, akkor azt látjuk, hogy azon korszakok hoztak igazán jót az emberiségnek, amelyek az összeköttetésekről szóltak”

– húzta alá.

Az összeköttetések, a konnektivitás az, ami jó az embereknek, jó az országoknak, jó a gazdaságoknak, a blokkosodás pedig általában rossz – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország, nyitott gazdaságként, különösen sokat tett versenyképessége növeléséért, amit tanúsít az idei első négyhavi exportrekord is, így az ország abban érdekelt, hogy minél kevesebb akadálya legyen a globális kereskedelemnek és minél szorosabb legyen az együttműködés a gyorsan fejlődő térségekkel.

Szijjártó Péter ezért sürgette az EU és az Öböl-térség közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi lezárását, illetve szorgalmazta a schengeni vízummentesség megadását a régió országainak.

Kiemelte: az együttműködés erősítése azért is fontos lenne, mert az Arab-(Perzsa-) öböl államai olyan gazdasági modernizációt hajtanak végre, amely kéz a kézben jár a környezet védelmével. „Büszkék vagyunk arra, hogy egyike vagyunk annak a húsz országnak, amely úgy tudta növelni az elmúlt időszakban a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátást” – közölte.

„Számunkra világos, hogy a gazdasági modernizáció lehetséges a környezet védelmével párhuzamosan is. Erre építjük Magyarország és Omán jövőbeni gazdasági együttműködését is”

– jelentette ki.

Kifejtette, hogy Omán hamarosan a zöld hidrogén gyártásának egyik globális központjává fog válni, és Magyarország kíván lenni ezen a téren az első számú partner Közép-Európában.

„Itt, Magyarországon, sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy gazdaságunk úgynevezett teljes körforgásos gazdaság legyen, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységből nem fakad hulladékképződés, és ez a hulladék nem teszi tönkre a környezetünket”

– hangoztatta.

Bejelentette, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak egy ománi vállalattal arról, hogy üzemet hozzanak létre itt 90 milliárd forint értékben, amelyben évi 60 millió liter használt olajat finomíthatnának újra. A miniszter arról is beszámolt, hogy magyar cégek is szerepet kapnak az ománi piacon az energiagazdálkodás hatékonyabbá, környezetkímélőbbé tételében.

A Mol vegyipari fejlesztéseivel részt vesz a fenntartható üzemanyagellátás megteremtésében, illetve megoldásokat biztosít a kőolajkitermelés hatékonyságának növelése érdekében – tudatta. Elmondta, hogy a kormány 1,75 milliárd forintos támogatást biztosít egy magyar vállalatnak ahhoz, hogy 3,5 milliárd forintos beruházás keretében napenergia-telepet hozzon létre Ománban.

„Együttműködésünk azt bizonyítja, hogy a gazdaság modernizációja, a gazdasági teljesítmény növelése abszolút összeegyeztethető a környezetvédelmi célokkal”

– összegzett.

Szijjártó Péter a franciaországi zavargásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy érdemes számba venni a történtek okait, s látható, hogy a Brüsszel által erőltetett, „abszolút elfuserált bevándorlási politika” vezetett polgárháborús állapotokhoz Európa egyik legerősebb országában.

„Egy dolog biztos, hogy mi, Magyarországon, ilyen jeleneteket nem akarunk. Mi nem akarjuk azt, hogy Budapest utcáin a rettegés és a félelem legyen az úr. Mi nem akarjuk azt, hogy este ne merjünk kimenni az utcára, mert ki tudja, hogy meglincselnek-e, ki tudja, hogy felgyújtják-e az autót, felgyújtják-e a polgármesteri hivatalt, bedobálják-e az óvodák ablakait”

– szögezte le.

Aláhúzta: az az ország van biztonságban, amely meg tudja védeni a határait, és ragaszkodik azon szuverén jogához, hogy ő maga döntse el, kiket enged be, és kiket nem.

„És az is világos, hogy az a nagyon komoly felsőbbrendű pozícióból hirdetett oktatás, amit hallhattunk az elmúlt években a multikulturalitásról, a nyugat-európai társadalmi integráció fantasztikus sikeréről, az mind mese, az mind hazugság”

– vélekedett.