Orbán Balázs: A magyar versenyképesség nem függhet kizárólag az EU-tól
A magyar versenyképesség nem függhet kizárólag az Európai Uniótól (EU), az ország a gazdasági racionalitásokat követve találhatja meg a legjobb megoldást a nemzetközi szintű kihívásokra – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) megrendezett Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferencián.Orbán Balázs szerint Magyarországnak továbbra is érdemes kihasználnia az EU nyújtotta lehetőségeket, de a közösség egyre inkább a sodródás, az intézményi tehetetlenség jeleit mutatja.
Harminc éven át természetesnek tűnt, hogy a jólét és a fejlődés az uniós integráció függvénye, ma azonban az EU kereskedelmi-gazdasági intézkedései egyre inkább ellentétesek a versenyképességi szempontokkal – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Különösen nagy kihívásnak nevezte közösségi szinten az innovációs lemaradást, vezető globális techcég szinte nem is nőtt ki Európából, így mindegyik csak piacként tekint a kontinensre, sokszor monopolhelyzetből, esetleg szuverenitási szempontból is érzékeny területen működve. Innovációt ösztönző tőkekihelyezésekből elvileg belföldi cégek is profitálhatnának, de az elmúlt 6-7 év ideológiai csatározásai alapján kérdéses, nem szorítanák-e ki Magyarországot ebből a lehetőségből is – mondta Orbán Balázs.
Hozzátette, hogy a kutatási-fejlesztési támogatások terén szintén jelentős a lemaradás, a források elosztása és elszámolása egyaránt nehézkes, miközben az Egyesült Államokban és Kínában elképzelhetetlen, hogy akár évekig kelljen várakozni egy pályázatra. Az EU mostani finanszírozási rendszere innovációellenes, a 73. gender feltalálásának pedig semmi értelme, mert se munkahelyet nem teremt, se a versenyképességet nem erősíti – jelentette ki.
Vagy politizálunk, vagy támogatjuk az innovációt – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki úgy véli, hogy Magyarországnak ezen a téren is saját megoldásra van szüksége. Az innovációs forrásokat közel kell vinni az egyetemekhez, a kutatóhálózatokhoz, mert ők Brüsszelnél biztosan jobban tudják, mit érdemes támogatni – tette hozzá.
Orbán Balázs szerint az EU-nak saját védelmi iparra ugyancsak szüksége lenne, ennél nagyobb célkitűzés, például a közös európai haderő egyelőre nem is tűnik reálisnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen kezdeményezés sorsa is kérdéses lenne, mert nem egy tagállam ellenezné az uniós biztonsági kapacitások megerősítését.
Lentner Csaba, az NKE egyetemi tanára szintén úgy véli, hogy Magyarországnak az egyre megosztottabbá váló világban nincs más lehetősége, mint a saját érdekei szerint kereskedni és befektetőket fogadni. Kapcsolatokat kell építeni minél több irányban, mert az EU termelékenysége nemzetközi összevetésben egyre gyengébb, a legfejlettebb és leginnovatívabb közösség kiépítéséről szóló szlogenekből semmi nem lett. Az orosz energiahordozók lecserélése amerikai palagázra nem dekarbonizáció, a munkaerő-utánpótlást nem oldja meg a migráció, az unió kilátásai egyre kedvezőtlenebbek – jegyezte meg.
Kovács Árpád, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja úgy látja, hogy az EU politikai alapon hoz önsorsrontó lépéseket, ezermilliárdokban mérhető károkat okozva magának. Európa úgy akar a zöldátállás vezetője lenni, hogy a költségekre nincs fedezete, a vállalásai a versenyképesség rovására mennek, Ázsia vezető hatalmai közben „látványos trükkökkel” bizonygatják a zöld elkötelezettségüket.
Az unión belül a pénzügyi folyamatok is túlbürokratizáltak, Brüsszel mindent szabályozási eszközökkel akar megoldani, de ez ismét csak a központosítást erősíti. Magyarországnak valóban nincs más útja, mint konszenzusos ügyek mentén haladni előre, és egyensúlyra törekedve hidakat építeni a blokkosodó világrendben – mondta Kovács Árpád.
