Óriási versenyelőny, ha egy ország gyors döntéseket tud hozni

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti évnyitó rendezvényén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány következtében még a „legerősebb, legnagyobb országok is legalábbis féltérdre kényszerültek”. Majd hozzátette, mint minden válság, ez is nyertesekre és vesztesekre osztja fel a világgazdaság szereplőit, Magyarország pedig az előbbiek közé tartozik.

„Világossá vált, hogy gazdasági szempontból két dologra van és volt szükség a sikerhez: arra, hogy minél több beruházást Magyarországra tudjunk csábítani, illetve hogy lecsapjunk a kialakuló piaci résekre” – mondta, hozzátéve, hogy ebben nagy versenyelőnyt a gyors kormányzati döntéshozatal.

Rámutatott, hogy a 2010-es „gyászos helyzet” helyett 2013-tól már minden évben az európai uniós átlag mintegy kétszeresével tudott növekedni a magyar gazdaság, ebben pedig kulcsszerepe volt a folyamatos adócsökkentéseknek.

Úgy fogalmazott, hogy ha a siker titkát egyetlen döntésre kellene visszavezetni, akkor az az egykulcsos adó bevezetése lenne. Szerinte jórészt ennek köszönhető, hogy „a magyar gazdaság már nem csak dinamikusan nő, hanem át tudott vészelni egy világjárványt, és a maga javára tudta fordítani a válságot”.

Szijjártó Péter ezt követően az Eurostat adatait idézte, amelyek szerint az EU-ban Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben a béreket terhelő adók az elmúlt tíz évben. Mint hangsúlyozta, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk 2014 óta évről-évre beruházási rekordokat döntött.

Ez a lendület még a válság alatt sem tört meg, a kormány a beruházásösztönzési program keretében 1380 vállalatnak adott támogatást, amelyek összesen 900 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Ebből az állam 375 milliárd forinttal vette ki a részét, hozzájárulva nagyjából 290 ezer munkahely megmentéséhez – közölte.

„A vírussal szemben az oltás, a világgazdasági válsággal szemben a beruházások jelentették a leghatékonyabb eszközt” – fogalmazott.

A miniszter a beruházások mellett a kifektetések fontosságáról is beszélt. Elmondta, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok tavaly 8,2 milliárd eurónyi profitot termeltek Magyarországon, míg a magyar cégek csak 1,8 milliárd eurónyit külföldön.

„A következő években a magyar gazdaság dimenzióváltása érdekében azon kell dolgoznunk, hogy ez a profitmérleg kiegyensúlyozódjon” – húzta alá, hozzáfűzve, hogy ehhez segíteni kell a külföldön is versenyképes magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedését.

Szijjártó Péter végül érintette az ukrajnai háború kérdését is, amelynek szerinte jelentős gazdasági hatásai lesznek, így két év alatt immár másodszor fog megbomlani a világgazdasági status quo.

Leszögezte: most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kell fordítani, de ezt követően arról is gondoskodni kell a vállalatokkal együttműködve, hogy Magyarország ebből a válságból is megerősödve kerüljön ki.

A „Fókuszban a külpiacok” című konferencián a minisztérium és a kamara stratégiai megállapodást írt alá a külgazdasági együttműködésről.