A kudarcok főként abból adódtak, hogy a szervezet nem látta át, hogyan is működik az adott gazdaság. Olyannyira nem, hogy nem egy állam kijelentette: legyen akármekkora a baj, még egyszer nem kér a Valutaalapból.

A Nemzetközi Valutaalap a megalakulása óta többször kínált segélyhitelt pénzpiaci válságban lévő országoknak, legyen szó arról, hogy egy ország saját csapdájába sétált bele, vagy arról, hogy egy állam csak szenvedő alanya a globális folyamatoknak. A magyar kormány által az ország megmentőjeként kikiáltott nemzetközi szervezet azonban megalakulása óta többször jégre vitte a csőd szélén álló országokat.

A Thaiföldön, 1997-ben kialakult válság átterjedt egész Kelet-Ázsiára. Miután a bangkoki pénzintézetek alaptőkét emeltek, a befektetők menekülni kezdtek az országból. A Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dollárral segítette meg Thaiföldöt, de Bangkok a hitel feltételéül szabott gazdasági szerkezetátalakítást csak úgy tudta végrehajtani, hogy a krízis átterjedt az egész kontinensre. Oroszországra is, ahol szintén drasztikus tőkekivonásra került sor. Júliusban 8,4 milliárdot, később további 22 milliárd dolláros IMF-segélyt kapott Moszkva.

A gond itt is a szervezet ajánlásaival volt. A Valutaalap azt kérte Oroszországtól, hogy ne rubelben, hanem devizában vegyen fel hiteleket, a nemzeti valuta leértékelése után azonban átütemezni kényszerült az adósságait. Az IMF ráadásul nem tudta felmérni, hogy hogyan is működik az orosz gazdaság, és a burjánzó korrupció miatt így a nemzetközi hitel nagy része az orosz oligarchák zsebébe vándorolt, akik kivitték az országból a dollármilliárdokat.

Ezt látván Dél-Korea – bár megrázta a válság – nem fogadta el az IMF segítségét. Venezuela 16 évig ellenállt a kísértésnek. Az 1973-as olajválság rosszul érintette a dél-amerikai országot, és csak 1989-ben fogadták el a Valutaalap segítségét, aminek feltétele volt az állam kezében lévő olajpiac felszabadítása. Venezuelában a döntés hatására felkelés tört ki.

Argentínában az ezredforduló hozott államcsőd közeli helyzetet. 2001. december 3-án készpénzkorlátozást vezettek be, a Nemzetközi Valutaalap pedig csak nagyon kemény megszorítások kikényszerítése után adott hitelt Buenos Airesnek. Az állam tulajdonában alig maradt valami, több mint 150 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Négy év múlva talpra állt, visszafizette az IMF által nyújtott hitelt, de azt mondta, legyen bármilyen rossz is a helyzet, soha többet nem kér a Nemzetközi Valutaalapból.

(InfoRádió)