Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hirdetés

Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő – 4,1 százalékos – gazdasági növekedéssel számol 2023-ra.

A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz – fejtette ki.

Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.

A KT úgy látja, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevétel oldali intézkedések, miközben a kiadás oldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javításához. A tanács a kiadás oldali intézkedések végrehajtását – a családok jövedelmének csökkentése nélkül – feltétlenül szükségesnek tartotta a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához.

Korábban írtuk

Kovács Árpád aláhúzta: a költségvetési tervezet változatlanul elsődlegesnek tekinti a családvédelmi és otthonteremtési, valamint a nyugdíjasok helyzetének javítását szolgáló célokat, kiemelt feladat a rendvédelem erősítése és a menekültek megsegítése is, a rezsivédelmi és a honvédelmi alap pedig a rezsiárszint védelméhez és háborús környezet miatti biztonságpolitikai kihívások megfelelő kezeléséhez járul hozzá.

Ugyanakkor jelezte: a kiadások mérséklésének kifejtése nem szerepelt a törvényjavaslatban, amire kormány válaszként jelezte, hogy az állami beruházások áttekintése során több, még kiviteli szakaszba nem lépett beruházás elhalasztása mellett döntött.

Az elnök kitért arra is: a tanács helyes lépésnek tekintette, hogy az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya – a 2021-es 6,8 százalékkal és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben – 2023-ban a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra mérséklődik. A KT a hiánycélt elérhetőnek tartja, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul és az elképzelt adóváltozásokat, valamint a kiadások visszafogását is végrehajtják.

A testület szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbb elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Jelezte: a tanács ezen javaslatára reagálva a kormány azzal egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy ha a gazdaság összteljesítménye a tervezett 4,1 százalék felett bővül, akkor a többletnövekedésből származó bevételi többletet a hiány és ezáltal az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az államadósság tekintetében a tanács megállapította, hogy az – az átmeneti növekedést követően – továbbra is tartósan csökken, 2023-ra 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra mérséklődik, így a jövő évi büdzsé megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó előírásának.

Ugyanakkor – mutatott rá az elnök – a tanács azt is érzékelte, hogy a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen (1600 milliárd forinttal) meghaladó mértékben emelkedik. Hozzátette: a kormány ezt azzal indokolta, hogy az államadósság növekedésére a központi költségvetés pénzforgalmi hiányán túl egyéb tényezők is hatnak, így 2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számolnak, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra. Ezen tartalékok növelése érdekében kibocsátott állampapírok emelik a hiányon túl a bruttó nominális adósságot – mondta.

Kitért arra is: a tanács azon kifogására, mely szerint a május végén bejelentett adóbevételt növelő intézkedések 2023-as hatásainak bemutatása hiányzik, a kormány úgy reagált, hogy az adóügyi változásokat és annak részleteit az adóügyi jogszabály-módosítások fogják tartalmazni.

Kovács Árpád kiemelte: a KT a 2023-as költségvetés értékelése során áttekintette az annak bázisát jelentő 2021-es tényleges és a 2022-es várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat is.

Felidézte: a gazdasági újraindítás érdekében hozott intézkedések eredményeként 2021-ben 7,1 százalékos lett a növekedés, túlszárnyalva a koronavírus-járványt megelőző teljesítményt, valamint sikeres volt az államháztartási hiány és az államadósság menedzselése is. Úgy értékelt: a tavalyi „helyreállítás” szilárd alapot teremtett az új kihívások, az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók gazdasági következményeinek kezeléséhez.

A 2022-ben várható folyamatokról szólva ugyanakkor megjegyezte: a kormány a jövő évi büdzsé tervezése során azzal számol, hogy idén 4,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami valamivel nagyobb a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetek prognózisainál.

A tanács úgy látja, hogy a 2022-es államháztartási gazdálkodás „erősen kitett” a külső körülményeknek, „sok bizonytalanság teszteli” ellenállóképességét, ezért a testület fegyelmezett gazdálkodást tart szükségesnek ahhoz, hogy az erre az évre tervezett hiánymutatók tarthatók legyenek – hangsúlyozta Kovács Árpád.