Osztogatás adósságból
Ferenc pápa húsvéti levelében még csak javasolta, a szocialista spanyol kormány június közepétől be is vezeti az általános alapjövedelmet. A normál esetben 160 ezer forintnak megfelelő juttatással a 19 százalékra ugró munkanélküliségi rátára kíván válaszolni a kormány. Magyarországon az alapjövedelem bevezetése szerepelt Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti elképzelései között, ám zuglói polgármesterként csak egy munkanélkülisegély-kiegészítő programot valósított meg. Az intézkedés jelentősen növelheti Spanyolország így is száz százalék körüli államadósságát.
Új szociális jog született, nyugtázta az alapjövedelem bevezetéséről szóló kormánydöntést Pablo Iglesias, a Podemos szélsőbaloldali párt főtitkára, amely a szocialistákkal szövetkezve novemberben nyerte meg a spanyol választásokat. A koalíció már megalakulása után lebegtette a létfenntartáshoz kapcsolódó jogok ilyen irányú kiterjesztését, indoklásuk szerint azonban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó elszegényedés gyorsított az alapjövedelem bevezetésén. A vírussal erősen sújtott Spanyolországban ugyanis márciusban és áprilisban is közel 300-300 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ami így meghaladta a 3,8 milliót. A kormány prognózisa szerint a tavalyi 13,8-ról az idén 19 százalékra emelkedhet a munkanélküliség főleg a turizmusban, a szolgáltató szektorokban elszenvedett veszteségek miatt. Spanyolország elmúlt évtizedes gazdasági fellendülését leginkább a turizmus területén sikeres országimázskampányainak köszönheti, a járvány kitöréséig az ágazat 2,5 millió embert foglalkoztatott, az idei szezon pedig már biztosan elveszett.
160 ezer a semmiért
Június közepétől a spanyolok tehát 472 eurós (160 ezer forint) alapjövedelemre számíthatnak, amennyiben egyszemélyes háztartásban élnek. Többszemélyes háztartás esetén fejenként 139 euróval nő az alapjövedelem összege, a gyerekeiket egyedül nevelők pedig további száz euró kiegészítésre számíthatnak. Az alapjövedelem a 23–65 év közötti korosztályt illeti meg, még a külföldieket is, amennyiben legalább egyéves tartózkodási engedélyük van. A kevés korlátozás egyike, hogy a juttatást nem kérelmezhetik azok, akiknek ingatlanon kívüli vagyona meghaladja a 16 614 eurót (5,8 millió forintot), illetve többszemélyes háztartás esetén ennek háromszorosát. Az alapjövedelem a kisfizetésűeknek is jár, az ő jövedelmüket a támogatással felkerekítik az alapjövedelem értékéig. Bár elvileg ennyire alacsony fizetések Spanyolországban nem létezhetnének, hiszen a minimálbér 950 euró, ez nem minden ágazatra igaz, és nem érvényes az önfoglalkoztatókra sem, akik az ibériai országban jelentős réteget képviselnek. Bár Pablo Iglesias szerint a felkerekítés miatt az alapjövedelem összeegyeztethető a munkából származó bevételekkel, arra nem adott választ, hogy miért dolgozna valaki alacsony fizetésért, ha munka nélkül is megkaphatja az államtól ugyanazt az összeget.
A friss munkanélküliek az alapjövedelem helyett továbbra is számíthatnak a munkanélküli-segélyre – ennek összege fél évig a korábbi átlagjövedelem 70, majd 50 százaléka –, az alapjövedelem-koncepció természetesen ezen összegeket is fölfelé kerekítheti. Ahogy jár az alapjövedelem a segélyezési időszak lejárta után is – a munkaviszony hosszától függően ez 4–24 hónap után következik be. José Luis Escrivá szociális biztonságért is felelős miniszter szerint mindent egybevetve 850 ezer háztartás 2,3 millió tagjának életét könnyítheti meg az alapjövedelem, aminek eredményeként 80 százalékkal mérséklődhet a mélyszegénységben élők száma.
Mindez ugyanakkor 3-5 milliárd euróval növelheti Spanyolország költségvetési kiadásait. A tavalyi év 60 milliárd eurós kiadási keretösszegéhez képest ez 5-8 százalékos növekmény. Kérdés, megengedheti-e ezt magának a spanyol állam, amely a 2008-as válság után elképesztő tempóban növelte eladósodottságát, és a spirál gyorsulását csak hat évvel ezelőtt tudta a GDP száz százaléka körül megállítani, csökkenteni pedig azóta is csak néhány százalékponttal. Ráadásul az idén Spanyolország már így is százmilliárd eurós hitelfelvétellel kalkulál a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt. Escrivá ennek ellenére egy tájékoztatón elismerte: az új juttatás az államadósság további növelésével lesz finanszírozható.
Nem ösztönöz
Az alapjövedelemmel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben szinte minden európai országban folytak gondolatkísérletek. Finnországban ennél több is: három évvel ezelőtt, kétezer véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli bevonásával kétéves kísérletet indítottak, amelynek résztvevői egy éven át havi 560 eurós (195 ezer forint) minimáljövedelmet kaptak. Az összeg akkor sem csökkent, ha – a spanyol modellel ellentétben – az érintetteknek sikerült munkát találniuk. Nem meglepő módon a kísérlet igazolta, hogy a pénz igenis boldogít: a résztvevők nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak bizonyultak, mint alapjövedelmet nem kapó társaik. Ugyanakkor a finn Gazdasági Kutatóintézet hangsúlyozta, a konstrukció semmilyen ösztönzést nem adott a munkaerőpiacra való visszatéréshez.
Súlyosabb következtetésekre jutott 2013-ban a német parlament által megbízott szakbizottság. Eszerint az alapjövedelem bevezetése jelentősen visszavetné a munka iránti társadalmi motiváltságot, miközben súlyos kihívást jelentene az adóbevételekre, a társadalombiztosításra és a nyugdíjrendszerre, ráadásul a migráció és a szürkegazdaság növekedését is okozná.
Magyarországon az elmúlt két országgyűlési választási kampányban a baloldal karolta fel az alapjövedelem koncepcióját. 2014-ben a LÉT csoport terjesztette elő az 50 ezer forintos alapjövedelemről szóló javaslatot, ami minden felnőttnek járt volna, és további 25 ezer forint a gyermekek után (Demokrata, 2014/3.). Jellemző, hogy a csoport vezetője, Bánfalvi István még Németh Miklós kormányában volt szociálpolitikai államtitkár, és a bemutatón felszólalt a Soros alapítványos kötődéséről jól ismert Ferge Zsuzsa, valamint a korábbi jegybankelnök Surányi György is.
A terv mindenki fizetését vagy juttatásait visszanyeste volna havi 50 ezer forinttal, majd ezt visszaadta volna alapjövedelem formájában. Jól azok jártak volna, akiknek a bevétele nem érte el ezt a szintet. Akkor az MSZP több vezetője hitet tett a koncepció mellett, többek között az is elhangzott, hogy az alapjövedelem ma ugyanazt jelenti az európai baloldalnak, mint régebben a sztrájkjog, vagy a minimálbér. Az alapjövedelem javaslata Karácsony Gergely 2018-as miniszterelnöki választási programjában is szerepelt. Közben Zuglóban Karácsony egy lényegesen vékonyabb modellt fel is épített, amelyben 28 500 forintig pótolta ki az önkormányzat mindazok jövedelmét, akik ennél kevesebbhez jutottak.
A tapasztalat szerint a rendszer némi biztonságot nyújtott, ugyanakkor még úgy sem ösztönzött munkavállalásra, hogy a juttatás feltétele volt az együttműködés a munkaügyi központtal. A segély maximális összegét kapók jellemzően nem kezdtek dolgozni, inkább azok jutottak munkához, akik csak kiegészítő jelleggel részesültek az alapjövedelemből. A LÉT csoport említett tájékoztatóján egyébként Surányi György 1300 milliárd forintra becsülte az alapjövedelem országos bevezetésének többletköltségét, ami abban az évben közel háromszorosra növelte volna az államháztartás deficitjét. Erre válaszolta akkor Hoppál Péter Fidesz-szóvivő azt, hogy az alapjövedelem úgy róna rendkívüli terhet a társadalomra, hogy közben rontaná a nehéz helyzetben levő rétegek munkához való viszonyulását.
Nem számít az adósság
De hiába bizonyították elméleti és gyakorlati módon is az alapjövedelem-koncepció káros jellegét, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére most sokan aktualizálják az elméletet. Az alapvetően baloldali és liberális koncepció mellett húsvéti üzenetében még Ferenc pápa is hitet tett. Mint sorolta, azoknak a kisegzisztenciáknak, akiknek nincs biztos jövedelmük, vagy napról napra élnek, elviselhetetlenné válnak a kijárási korlátozások által meghatározott gazdasági nehézségeik, ezért itt az ideje, hogy az államok „fontolóra vegyék az egyetemes alapjövedelem bevezetését, […] amivel elérhető lenne az emberi és keresztény eszmény, hogy nincs jog nélküli munkás”.
Az alapjövedelem bevezetését mintha már a költségvetési egyensúlyi szempontok sem gátolnák. Mint emlékezetes, Magyarország 2010–2012 között komoly nyomást szenvedett el Brüsszeltől a GDP 80 százalékára rúgó államadóssága miatt, többek között uniós források megvonásával is fenyegettek. Az egyensúly azonban most mintha nem lenne szempont, nemcsak a százszázalékos adósságállományú Spanyolország, de a szintén száz százalék körül járó Franciaország, sőt a 132 százalékon álló Olaszország esetében sem. Utóbbi adósságát év végére a gazdasági visszaesés és a koronavírus-intézkedések miatt 158 százalékra prognosztizálják.
Mint emlékezetes, korábban a száz százalék körüli adósságállományt már visszafizethetetlennek, így adósságspirálnak minősítették a fősodrú elemzések, és le is minősítették az ide süllyedő országokat. Most viszont Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt – amúgy olasz – elnöke úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány miatt el kell felejteni az államok eladósodásának korlátait. Véleménye szerint a vírus ugyanis egy háború csapásával ér fel, amelyből csak fokozott állami költekezéssel lehet kilábalni, ahogy háborúban is jelentős megrendelővé és kifizetővé válik az állam.
A központi beavatkozás szükségességét egyébként a magyar kormány is látja. Ahogy Matolcsy György a Növekedés.hu oldalon egy publikációban megfogalmazta: most a biztonság felé fog fordulni a világ. És valóban ebbe az irányba hatnak a válságkezelés kapcsán meghozott kormányzati intézkedések. Az alapjövedelem ugyanakkor egy olyan túlbiztosított és hosszú távon visszafelé ható konstrukció, ami morálisan lerombolja a jelenlegi magyar kormány munkaalapú társadalmat építő politikáját. Ahogy a spanyol koncepcióról egy CNBC-elemző fogalmazott, „nem szabadna arra ösztönözni az embereket, hogy munka helyett otthon maradjanak, inkább a cégeknek kéne ösztönzőket alkotni arra, hogy ne bocsássák el az embereket”.
