Fotó: MTI/KKM
Hirdetés

Szijjártó Péter mások mellett találkozott Retni Marsudi külügyminiszterrel, más kormánytagokkal és üzletemberekkel.

Az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta, hogy a komoly földrajzi távolság dacára jelentős fejlődésen ment keresztül Magyarország és Indonézia kapcsolatrendszere az elmúlt években.

Számos, kifejezetten komoly technológiai színvonalat képviselő magyar vállalat ért el nagyon komoly piaci részesedést, aminek a jelentősége abban is áll, hogy Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, így nagyon komoly bevételre és fejlődési lehetőségre lehet szert tenni – mondta a miniszter.

Kifejezetten azok a magyar vállalatok szerepelnek jól Indonéziában, amelyek magas technológiai színvonalat és magas hozzáadott értéket kínálnak.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy magyar cég dolgozza ki az elektronikus útdíj bevezetését Indonéziában.

A Fővárosi Vízművek 36 millió dollárért hajtott végre nagyon komoly víztisztítási beruházásokat. Most egy újabb, 150 millió dolláros kötött segélyhitel-programról kezdődtek meg az egyeztetések, amelynek keretében három közkórházat szerelnek fel magyar gyártású onkológiai gyógyászati eszközökkel. Előrehaladott tárgyalások zajlanak három katonai kórház magyar vállalatok általi modernizációjáról is – mondta.

Fotó: MTI/Benko Vivien Cher

A kereszténydemokrata pártoknak jó esélyük van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal, mert közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a jobbközép pártokat tömörítő Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén, amelyet az indonéziai Yogyakartában rendeztek meg.
„Amikor néhány évvel ezelőtt itt jártam, felfedeztem, hogy létezik itt egy párt, amely (a Fidesszel) azonos módon gondolkodik. Ez nagyon inspiráló volt. Kíváncsi lettem arra, hogy miként működik, mit jelent az a politikai filozófiában, ha az ember nem keresztény, hanem muzulmán” – mondta Orbán Viktor, a CDI egyik alelnöke a vezetőségi ülés utáni sajtótájékoztatón, utalva a rendezvényt megszervező indonéz kormánypártra, a Nemzeti Ébredés Pártjára (PKB).
„Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, hogy jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött” – tette hozzá.
Amellett, hogy nagyon fontosak a politikusok és döntéshozók számára a felső, politikai szintű kapcsolatok, fontos a pártszintű, filozofikusabb kapcsolat is. Ez itt most sikerült, mert közelebb kerültünk egymáshoz, és nem csak egy lépéssel. Természetesen együttműködésünk messze nem befejezett ügy, csak jó esélyünk van rá„ – mondta a kormányfő.
Az önazonosság megőrzésére nehéz dolgunk van Európában. Európában az a fő kérdés, hogy miképpen tudjuk megőrizni nemzeti és keresztény identitásunkat egy olyan időszakban, amikor az úgynevezett európai haladó, liberális politikai erők megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk. Megpróbálják átvezetni a társadalmakat egy olyan korszakba, amelyet ők posztkeresztény, posztnemzeti kornak neveznek. Mi azok közé tartozunk, akik szerint az ember számára a legfontosabb az identitása, és mi ragaszkodunk nemzeti és vallásos identitásunkhoz – jelentette ki Orbán Viktor.
”Az úgynevezett nemzetközi, fősodorbeli, liberális gondolkodók és médiájuk megpróbál meggyőzni bennünket, 21. századi modern embereket arról, hogy a béke és a szabadság megteremtéséhez az embernek meg kell szabadulnia az identitásától. De mi nem szeretjük ezt a gondolkodásmódot. A muszlimok is ragaszkodnak a saját identitásukhoz és mi keresztények is, ez közöttünk a hasonlóság. Mindegyikünknek meg kell találni önazonosságunk megőrzésének módját, és ellenállnunk a nyomásnak, amely szerint könnyebb és boldogabb az ember élete, ha nem tudja pontosan kicsoda, csak azt, hogy ember„ – mondta. (MTI)

Az elkövetkező években hatalmas infrastrukturális beruházások lesznek Indonéziában. A két ország úgy döntött, hogy 500 millió dolláros közös befektetési alapot hoz létre, megteremtve az intézményes lehetőségét annak, hogy a magyar vállalatok szervezetten vegyenek részt az infrastrukturális fejlesztésekben. Ezt a pénzt a két állam fele-fele arányban adja össze. Az alapot Magyarországon kezelik majd. Az Eximbank hiteleinek felhasználásával 1,5 milliárd dollárnyi infrastrukturális beruházást tudnak végrehajtani magyar vállalati részvétellel Indonéziában – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: a kereskedelmi forgalom alakulásán is látszanak a gazdasági kapcsolatok erősödésének jelei, hiszen a 200 millió dollárt is eléri a két ország egyéves kereskedelmi forgalma.

Az együttműködés érdekében százra növeli a kormány a Magyarországon tanulmányokat folytató indonéz hallgatók számát – tette hozza a külgazdasági és külügyminiszter.